Közönséges kutyabenge

A közönséges kutyabenge (Frangula alnus, korábban Rhamnus frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó.

Közönséges kutyabenge
Letört ág, levelekkel és termésekkel
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Bengefélék (Rhamnaceae) Nemzetség- csoport: Rhamneae Nemzetség: Kutyabenge (Frangula) Mill. Faj: F. alnus
Tudományos név
Frangula alnus Mill.
Szinonimák
Frangula alnus subsp. saxatilis Gancev Frangula alnus subsp. sphagnicola A.P.Khokhr. Frangula alnus var. elliptica Meinhardt Frangula alnus var. prostrata P.D.Sell Frangula atlantica Grubov Frangula frangula H.Karst. Frangula nigra Samp. Frangula sanguinea (Pers.) Peterm. Frangula vulgaris var. parvifolia Beck Frangula vulgaris var. subrotunda (Rouy & Foucaud) Beck Rhamnus frangula L. Rhamnus frangula var. subrotunda Rouy & Foucaud Rhamnus sanguinea Pers. Rhamnus sanguino Ortega
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges kutyabenge témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kutyabenge témájú médiaállományokat és Közönséges kutyabenge témájú kategóriát.

Előfordulása

A közönséges kutyabenge csaknem egész Európa területén őshonos; ezenkívül Észak-Afrikában és Szibérián keresztül Nyugat-Kínában is megtalálható. Észak-Amerika keleti részére is betelepítették.^{[1][2][3][4][5]}

Alfaja és változata

• Frangula alnus subsp. baetica (Willk. & E.Rev.) Rivas Goday ex Devesa
• Frangula alnus var. angustifolia (Loudon) Mohlenbr.

Megjelenése

Tövistelen, 1-3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2-7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7-9 érpár különösen szembetűnik.

Életmódja

Napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon.

A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. Május–július között nyílik.

Ismertebb rovarkártevői Magyarországon:

• bengeboglárka (Celastrina argiolus),
• benge darázscincér (Clytus rhamni),

Gyógyhatásai

Kérge tea vagy kivonat formájában használható. Hatásai: étvágyjavítás, emésztésserkentés, hashajtás, elhízás és felfúvódás ellen, kolagóg (epehajtó) és féregűző hatás, érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy évi szárítás, vagy hőkezelés után szabad felhasználni.

Képek

• 
  A növény virággal
• 
  A növény gyümölccsel
• 
  Levelek és termések
• 
  Levél, felülről
• 
  Levél, alulról
• 
  Virágok
• 
  Éretlen termések,
• 
  Részben érett termések
• 
  Érett termések
• 
  Magok