Betyárkóró

A kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a betyárkóró (Erigeron) nemzetség egyik faja. Egyéb nevei: Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt.

Betyárkóró
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids II Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae) Nemzetség- csoport: Astereae Alnemzetség- csoport: Conyzinae Nemzetség: Betyárkóró (Erigeron) L. Faj: Erigeron canadensis
Szinonimák
Szinonimák Aster canadensis (L.) E.H.L.Krause Caenotus canadensis (L.) Raf. Caenotus pusillus Raf. Conyza canadensis (L.) Cronquist Conyza canadensis var. glabrata (A.Gray) Cronquist Conyza canadensis var. incisa P.D.Sell Conyza canadensis var. obovoidea P.D.Sell Conyza canadensis var. pusilla (Nutt.) Cronquist Conyza canadensis var. robusta P.D.Sell Conyza canadensis var. simplex P.D.Sell Conyza parva Cronquist Conyzella canadensis (L.) Rupr. Erigeron canadensis var. glabratus A.Gray Erigeron canadensis var. pusillus (Nutt.) B.Boivin Erigeron myriocephalus Rech.f. & Edelb. Erigeron paniculatus Lam. Erigeron pusillus Nutt. Erigeron ruderalis Salisb. Erigeron strictus DC. Inula canadensis Bernh. Leptilon canadense (L.) Britton Leptilon canadense var. pusillum (Nutt.) Daniels Leptilon pusillum (Nutt.) Britton Marsea canadensis (L.) V.M.Badillo Senecio ciliatus Walter Tessenia canadensis (L.) Bubani Trimorpha canadensis (L.) Lindm.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Betyárkóró témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Betyárkóró témájú médiaállományokat és Betyárkóró témájú kategóriát.

Származása, elterjedése

Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Azóta Afrikában és Ázsiában is elterjedt.

Megjelenése, felépítése

Érdes-szőrös dudvaszára 1 m magasra is megnő. A szárat elálló szőrök borítják.

Hegyes szárlevelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek.

Orsógyökerű.

Virágzata összetett, sokfészkű fürt. Az egyes virágzatok 3–5 mm szélesek, a fürtök henger alakúak. Kögvirágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai fehéresek vagy halványlilák. Termése lapos, hosszúkás kaszat hosszú fehér bóbitával.

Életmódja, termőhelye

Kevéssé bolygatott útszélek, töltések, legelők, szántók, gyomtársulások gyakori növénye. A talaj bolygatását rosszul tűri.

Egyéves növény: ősszel csírázik, majd tőlevélrózsája telel át.

Május végétől október elejéig virágzik. Termését a szél terjeszti.

Gazdasági jelentősége

Mintegy 40-féle kultúrnövény gyomnövénye (Szabó). Ezek termését jelentősen csökkentheti:

• Amerikában a forgatás nélkül („no-till” módszerrel) termesztett szója vesztesége elérheti 83 %-ot,
• Németországban a cukorrépa termését akár 64 %-kal is csökkenthette,
• Olaszországban a szőlő 28 %-os károsodását jegyezték fel.

Európában a közvetlen károk mellett jelentős indirekt veszteségeket is okoz azzal, hogy kiválóan beilleszkedett a helyi növénytársulásokba, ahol sok kártevő és kórokozó gazdanövényévé vált. Ismertebb ilyen fajok:

• foltos növénypoloska (Lygus lineolaris),
• lucernapoloska (Adelphocoris lineolatus),
• dohányliszteske (Bemesia tabaci).

Fentiek mellett számos növénypatogén vírus alternatív gazdanövénye (Szabó).

Felhasználása

Nincs ismert gyógyhatása; az orvostudomány nem használja. A természetgyógyászat a virágzó növény föld feletti részét hasznosítja.

Vélelmezett hatóanyagai:

• illóolajok (limonen, terpineol, dipenten, cymol, linalool, matricaria-észter stb.),
• cserzőanyag,
• galluszsav,
• flavonoidok (flavon, kolin),
• benzil-benzoesav stb.^[forrás?]

Alkalmazói szerint illóolajai csökkentik a gyulladásokat és gátolják a vérbőséget. A következő panaszokra, célokra alkalmazzák:

• hasmenés;
• vizelethajtás — állítólag elősegíti a húgysav eltávolítását, így megelőzheti a köszvényes rohamot;
• reumás fájdalmak, mint például a sokízületi gyulladás (poliarthritis) és az ízületkopás (artrózis);

A homeopátia a vérzések, a vérzékenység kezelésére alkalmazza. Nemcsak hatása, de káros mellékhatása sem ismert, ezért az ízületkopás kezelésére hosszan alkalmazható.

Egyes állatoknál kólikás tüneteket okozhat.

Képek

• 
• 
•