Billegetőcankó

A billegetőcankó (Actitis hypoleucos) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.^[1][2]

Billegetőcankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Gruae Csoport: Gruimorphae Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Szalonkafélék (Scolopacidae) Nem: Actitis Illiger, 1811 Faj: A. hypoleucos
Tudományos név
Actitis hypoleucos (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Tringa hypoleucos Linnaeus, 1758
Elterjedés
A billegetőcankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal   telelőhely (valószínűleg)   költözési útvonal (valószínűleg)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Billegetőcankó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Billegetőcankó témájú médiaállományokat és Billegetőcankó témájú kategóriát.

Actitis hypoleucos

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1811-ben, a Tringa nemhez Tringa hypoleucos néven.^[3]

Előfordulása

Igen elterjedt faj, Európa és Észak-Ázsia nagy részén költ, Afrikában, Indiában, Kelet-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában telel. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, mérsékelt övi gyepek, tengerpartok, édesvízi tavak, mocsarak, folyók és patakok.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon április és május, valamint június és október között nagy számban vonul át, kis számban költ is.^[5]

Megjelenése

A testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-41 centiméter és testtömege 40-60 gramm.^[5] Tollazata a hátán zöldesbarna, nyakán sötétbarna, hasán fehér és lábán szürkészöld. Reptében fehér szárnycsíkok figyelhetők meg.

Életmódja

Vonuló madár, egyébként magányosan él. Tápláléka legyekből, bogarakból, pókokból, meztelencsigákból és férgekből áll. A legöregebb meggyűrűzött madár több mint 14 évet élt.

Szaporodása

A billegetőcankó ivarérettségét egyéves korában éri el. A költési időszak májustól júliusig tart, ekkor a tojó egy kibélelt talajmélyedésbe, 3-4 vajszínű, barnán pettyezett tojást tojik. Ezeken mindkét szülő felváltva egymást 20-22 napig kotlik. Ha veszély közeledik, egyik szülő sebesültnek tetteti magát, hogy elcsalja a fészek közelségéből a ragadozót. A fiatal madarak 26-27 nap múlva repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Fészkelő-állománya 200-500 párra tehető (2000-2012)^[5]

Képek

• 
  Az iszapban keresi a táplálékát
• 
  Fészke
• 
  és a tojása

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. július 13.)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com – videók a fajról Archiválva 2010. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Xeno-canto.org – a faj hangja