Buborcsboglárka

A buborcsboglárka (Ranunculus sardous) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Buborcsboglárka
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae) Alcsalád: Ranunculoideae Nemzetség- csoport: Ranunculeae Nemzetség: Boglárka (Ranunculus) L. Alnemzetség: Ranunculus subg. Ranunculus Fajcsoport: Ranunculus sect. Ranunculus Faj: R. sardous
Tudományos név
Ranunculus sardous Crantz, 1763
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Buborcsboglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Buborcsboglárka témájú médiaállományokat és Buborcsboglárka témájú kategóriát.

Előfordulása

Európában őshonos, elterjedt Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika bizonyos területein, de Észak-Amerika nyugati részein is előfordul.^[1][2]

Megjelenése

A csíranövény kissé húsos sziklevelei 5–6 mm-esek, tojásdadok, csúcsuk lekerekített, nyelük rövid. Az első levél majdnem négyszögletű körvonalakkal rendelkezik, csúcsán azonban háromfogú: ezeknek a fogaknak a kicsípése majdnem egyenes, enyhén domborodik.^[3]

A kifejlett növény magassága általában 10–45 cm, de 5 és 60 között is lehet. Gyökérzete bojtos. Szára egyenes, kevés elágazású, szőrtelen vagy ritka szőrrel borított. Szőrös levelei 2,5–10 cm-esek, hármasan szeldeltek, levélszeletkéi továbbhasadtak, lekerekített alakúak; gyakori, hogy a középső szeletke hosszabb az oldalsóknál. Alsó levelei nyelesek, a felsők ülők. Csészelevelei 3–6 mm-esek, visszahajlók, rövid szőrűek. Általában öt, sárga, obovális alakú sziromlevele van, ezek 7–10 mm hosszúak és 5–8,5 mm szélesek. Számos porzója van, ezek többnyire hosszabbak a termőnél, a portokok 1,2–1,8 mm-esek. Termése 2–3 mm-es aszmag. Az aszmagcsoport kerekded, de az azt alkotó egyes aszmagok laposak, tojásdadok, éles szegélyűek. Csőrük egyenes vagy enyhén görbült, felfelé hajló, bordázott. Színűk barna, felületük finoman pontozott.^[1][2][3][4]

Életmódja, termőhelye

Nedves és szikes réteken, mezőgazdasági művelés alatt álló területeken többfelé gyakran előfordul, jellemzően 300 méteres tengerszint feletti magasságok alatt. Magyarország nedves szántóin országszerte előfordul, de a művelt területeken legfeljebb szálanként. Feltört vagy taposott legelőkön gyakoribb.^[1][2][4]

Egy- vagy kétéves, sótűrő növény.^[1][2][4]

Alfajai, változatai

A buborcsboglárkának két alfaja és két változata ismert:^[5]

• Ranunculus sardous subsp. laevis (N. Busch)
• Ranunculus sardous subsp. subdichotomus (Gerbaul)
• Ranunculus sardous var. monanthos (Finet és Gagnep., 1904.)
• Ranunculus sardous var. pseudobulbosus (Grossh.)

Képek

• 
  Rajz a növényről
• 
  Habitusa
• 
  Virágja
• 
  Termése