magyarországi város Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Celldömölk (németül Kleinmariazell) város Vas vármegyében, a Kemenesalján, a Ság-hegy lábánál, a Celldömölki járás székhelye. A város történelme gazdag és több évszázadra nyúlik vissza, nevét a helyi bencés apátságról kapta, amelynek központi eleme a híres Mária-kegytemplom. A templom ma is fontos zarándokhely, amely évente sok látogatót vonz.
| Celldömölk | |||
 | |||
| A Szűz Mária-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Celldömölki | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Fehér László (CSÖCE-ECVE)[1] | ||
| Irányítószám | 9500 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9692 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 206,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″ | |||
 Celldömölk
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Celldömölk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Celldömölk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Celldömölk földrajzi elhelyezkedése révén természetközelséget kínál. A vulkanikus eredetű Ság-hegy nemcsak természeti látványosság, hanem geológiai különlegesség is, amely kedvelt célpontja a túrázóknak és a borászat iránt érdeklődőknek. A hegy környékén a szőlőművelés és a borkultúra jelentős hagyományokkal rendelkezik.
A város kulturális élete élénk, és számos rendezvénynek ad otthont, beleértve a zenei és hagyományőrző programokat.
A város a 8-as főút jánosházi leágazásától északra, a megyeszékhely Szombathelytől 42 kilométerre keletre, a Marcal-medencében fekszik.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pápa térségétől egészen Sárvárig húzódó 834-es főút, amely nagyjából kelet-nyugati irányban húzódik végig a központján. A 8-as főúttal a 8429-es út köti össze.
A környező kisebb települések közül Mesteri a 8432-es, Kemeneskápolna–Vásárosmiske a 8433-as, Kemenesmihályfa a 8452-es, Nemeskocs a 8459-es, Kemenesszentmárton–Vönöck a 8611-es úton, Köcsk pedig a 84 137-es számú mellékúton érhető el a város irányából.
Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely- és a Győr–Celldömölk-vasútvonalon érhető el; Celldömölk vasútállomás a belvárostól északkeletre helyezkedik el, a 834-es főút és az állomást közvetlenül kiszolgáló 84 315-ös számú mellékút között. Innen indult a Celldömölk–Répcelak–Fertőszentmiklós-vasútvonal is, de ezt 1979-ben megszüntették.
Kiscell és Nemesdömölk 1903-ban egyesült Celldömölk néven, Alsóságot 1950-ben, Izsákfát pedig Celldömölk várossá nyilvánításakor (1978. december 31-én) csatolták Celldömölkhöz.[3] A mai település területén egy ötödik település, Pórdömölk is volt a középkorban, ez azonban a 20. század elején már nem volt önálló.
A 18. század elején Koptik Odó bencés szerzetes nevéhez fűződik a dömölki apátság újjáélesztése, avagy inkább a kis-máriacelli búcsújáróhely megalapozása. Az apát nevét ma is utca viseli a településen. Koptik Odó 1739. július 9-én érkezett Dömölkre, ahol három szerzetest és nyomorúságos körülményeket talált. Az ausztriai Máriacellből magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, amelynek a Ság-hegyen próbált hajlékot biztosítani. Végül is az ősi monostor-templomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát és abban helyezte el a kegyszobrot. A kápolna mellett egy kutat is ásatott Odó apát. A munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, ami megsértette a "nyakán a gerincvelőnek kemény és puha hártyáját, és a kőműves mégis meggyógyult." A következő években - tagadhatatlanul a kútásó csodás gyógyulásának hírére - zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol - a feljegyzések szerint - további gyógyulások és imameghallgatások történtek. A zarándokok számának folytonos növekedése és a kápolna kicsinysége arra ösztökélte Koptikot, hogy új templomot építsen. Az új búcsújáróhely kegytemplomának építését 1747 tavaszán kezdték el. A következő év őszén pedig már állt az új templom, s benne a kápolna a kegyszobor számára.1748. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között ezrek kíséretével vitték át a kegyszobrot a végleges helyére.[4] A kegyszobornak otthont adó kápolnáról kapta a település német mintára a 'Cell' ("Zell") előtagot, amely németül Kleinmariazell, vagyis Kismáriacell.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 11 156 | 11 068 | 10 646 | 10 302 | 9955 | 9860 | 9692 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, evangélikus 19,9%, református 3%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,6% (25,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, szerbnek, bolgárnak és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 17,5% evangélikus, 2,7% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 4,9% felekezeten kívüli (33,9% nem válaszolt).[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
