Csíkos hangyászgébics

A csíkos hangyászgébics (Thamnophilus doliatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilus) családjába tartozó faj.^[1][2]

Csíkos hangyászgébics
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) Nem: Thamnophilus Faj: T. doliatus
Tudományos név
Thamnophilus doliatus (Linnaeus, 1764)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csíkos hangyászgébics témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos hangyászgébics témájú kategóriát.

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1764-ben, a Lanius nembe Lanius doliatus néven.^[3]

Alfajai

• Thamnophilus doliatus doliatus Linnaeus, 1764
• Thamnophilus doliatus radiatus Vieillot, 1816
• Thamnophilus doliatus capistratus Lesson, 1840
• Thamnophilus doliatus albicans Lafresnaye, 1844
• Thamnophilus doliatus nesiotes Wetmore, 1970
• Thamnophilus doliatus nigricristatus Lawrence, 1865
• Thamnophilus doliatus nigrescens Lawrence, 1867
• Thamnophilus doliatus intermedius Ridgway, 1888
• Thamnophilus doliatus difficilis Hellmayr, 1903
• Thamnophilus doliatus tobagensis Hartert & Goodson, 1917
• Thamnophilus doliatus cadwaladeri Bond & Meyer de Schauensee, 1940
• Thamnophilus doliatus eremnus Wetmore, 1957^[2]

Előfordulása

Mexikó déli részén, valamint Belize, Costa Rica, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Trinidad és Tobago, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, testtömege 25-30 gramm.^[5] A hímnek fekete, szürke és krémszínű csíkos tollazata van, míg a tojóé narancssárga színű.

A hím

és a tojó

Életmódja

Ízeltlábúakkal, rovarokkal, bogyókkal, és kisebb gyíkokkal táplálkozik.

Szaporodása

Fészkébe két tejszínű tojás található, amelyen a szülők felváltva költenek 14 napig. A fiókák tollának kinövése 12-13 napig tart.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]