Erdélyben a Csíksomlyó fölötti Somlyóhegyen talált, kőből készített bronzkori csillagászati műszer. Kr. e. 1800-1700 között lehetett használatban.^[1]

A kiállított tájékoztató felirat szerint „Pogánykori ősvallás kőemléke, középen kígyóábrázolás”. A dob-szerű kőhengeren koncentrikus körök, cikk-cakk minták láthatóak.

„Vécsey Gyula gyűjtéséből származik az az adat, mely szerint a két csíksomlyói Nap-követ az asszonyok régen „tiszta kendővel éppúgy megérintették, mint most a Mária szoborral teszik” ... Babba (Mária) kapcsolata a régi Nagyasszony emlékeinként tisztelt napoltárkövekkel nyilvánvaló”^[2]

A napkő a legnagyobb tárgyi bizonyítéka annak, hogy Csíksomlyó volt a Kárpát-medencében a napkultusz központja.^[3] A napkő megnézéséért is érdemes elmenni Csíksomlyóra! Isten csodája, hogy megmaradt napjainkig! Ősi bizonyságául Csíksomlyónak!

– Daczó Árpád (P. Lukács OFM), Csíksomlyón szolgált papként

Története

Jegyzetek