Cseh–Morva Protektorátus

	Cseh–Morva Protektorátus
	A náci Németország protektorátusa;
	Protektorat Böhmen und Mähren (német); Protektorát Čechy a Morava (cseh) 1939. március 15. – 1945. május 8.
; Cseh–Morva Protektorátus zászlaja	; Cseh–Morva Protektorátus címere
	A Cseh–Morva Protektorátus A náci Németország
	Nemzeti himnusz: Kde domov můj / Wo meine Heimat ist; ("Hol van hazám?");
	Általános adatok
Fővárosa	Prága
Hivatalos nyelvek	cseh • német
Államvallás	római katolikus egyház
	Kormányzat
Államforma	köztársaság
Kormányzó	Konstantin von Neurath (első); Wilhelm Frick (utolsó)
Elnök	Emil Hácha
Miniszterelnök	Rudolf Beran (első); Richard Bienert (utolsó)
Elődállam	Utódállam
←	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat.

A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség^[1] (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus. A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.

Gyors adatok

A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.

[1]

#	Miniszterelnök	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Hivatali idő	Párt
—	Ideiglenesen Rudolf Beran (1887–1954)	1939. március 16.	1939. április 27.	42 nap	NS
1.	Alois Eliáš hadseregtábornok (1890-1942)	1939. április 27.	1941. szeptember 27.	2 év, 153 nap	NS
—	Ideiglenesen Jaroslav Krejčí (1892–1956)	1941. szeptember 28	1942. január 19	113 nap	NS
2.	Jaroslav Krejčí (1892–1956)	1942. január 19.	1945. január 19.	3 év	NS
3.	Richard Bienert (1881-1949)	1945. január 19.	1945. május 5.	106 nap	NS

#	Parancsnok	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Hivatali idő	Párt
1.	SS-Obergruppenführer Konstantin von Neurath (1873–1956)	1939. március 21.	1941. szeptember 29. (de facto) 1943. augusztus 24. (de jure)	248 nap	NSDAP
—	Ideiglenesen SS-Obergruppenführer Reinhard Heydrich (1904–1942)	1941. szeptember 29.	1942. június 4.	248 nap	NSDAP
—	Ideiglenesen SS-Oberst-Gruppenführer Kurt Daluege (1897–1946)	1942. június 5.	1943. augusztus 24.	1 év és 80 nap	NSDAP
2.	Wilhelm Frick (1877-1946)	1943. augusztus 24.	1945. május 8.	1 év, 257 nap	NSDAP

Cseh–Morva Protektorátus

Története

Előzmények

Náci megszállás

Felszabadulás

Kormányzat

A kormány tagjai

Vezetők

Cseh- és Morvaország elnöke

Cseh- és Morvaország miniszterelnökei

A Wehrmacht legfelsőbb parancsnoka Cseh- és Morvaországban

Cseh- és Morvaország birodalmi kormányzói (protektorai)

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on