Cserépváralja
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Cserépváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
| Cserépváralja | |||
.jpg) | |||
| Műemlék katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dávid Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3417 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 336 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,62 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Egri-Bükkalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 59″, k. h. 20° 33′ 34″ | |||
 Cserépváralja
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Cserépváralja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépváralja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Bükk-vidék középső-déli részén fekszik, a megyeszékhely Miskolctól körülbelül 50 kilométerre délnyugatra. A szomszédos települések: északkelet felől Kács, kelet felől Tibolddaróc, dél felől Tard, délnyugat felől Bogács, nyugat felől pedig Cserépfalu. A legközelebbi város a 18 kilométerre délre fekvő Mezőkövesd.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, két irányból: a 3-as főút Mezőkövesd és Mezőnyárád közti szakasza felől, Tardon át a 25 113-as számú mellékúton, illetve Cserépfalu felől egy szerpentines, számozatlan önkormányzati úton.
A terület már az ókorban is lakott volt. Először 1214-ben említik. Várát 1248–1350 közt építhették. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg.
Polgármesterei
- 1990–1994: Molnár Józsefné (független)[4]
- 1994–1998: Molnár Józsefné Pongó Margit (független)[5]
- 1998–2002: Dr. Bótáné Pongó Margit (független)[6]
- 2002–2006: Dávid Zoltán (független)[7]
- 2006–2010: Dávid Zoltán (független)[8]
- 2010–2014: Dávid Zoltán (független)[9]
- 2014–2019: Dávid Zoltán (független)[10]
- 2020–2024: Dávid Zoltán (független)[11]
- 2024– : Dávid Zoltán (független)[1]
A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, Dávid Zoltán korábbi polgármester és két kihívójának egyike között.[12][13] Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amit 2020. január 12-én tartottak meg, már csak a holtversenyben részes két jelölt indult, és végül Dávid Zoltán ezúttal is meg tudta szerezni a győzelmet, amivel megtarthatta faluvezetői posztját.[11]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 394 | 384 | 382 | 344 | 347 | 347 | 336 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,6%, református 1,6%, felekezeten kívüli 4,1% (13,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 96,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64% volt római katolikus, 0,9% református, 0,3% görög katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[16]
- kaptárkövek
- Barlanglakásos tájház berendezve, valamint nagyszámú elhagyott barlanglakás
- Cserépvár romjai (a község határában a Nádor-patak völgyében emelkedő Várhegyen található)
- Kastély romjai
- Egykori L’Huillier-kastély kápolnája
- Modern templom (Csaba László terve alapján, 1961)
- Túraútvonal Kácsra (piros jelzés)
- Római katolikus kápolna
- Országos turistaútvonal
- Farkas-kői-sziklaüreg
Cserépvár
Cserépváralja
Barlanglakás
_2.jpg)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
