Dániel Ernő (politikus)

Szamosújvárnémeti báró Dániel Ernő (Elemér, 1843. május 3. – Balatonfüred, 1923. július 24.) vármegyei tisztviselő, ügyvéd, politikus, miniszter.

Dániel Ernő
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1895. január 15. – 1899. február 26.
Előd	Lukács Béla
Utód	Hegedüs Sándor
Született	1843. május 3.[1] Elemér (település)
Elhunyt	1923. július 24. (80 évesen)[1] Balatonfüred
Sírhely	Fiumei úti sírkert
Párt	Deák-párt Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt
Gyermekei	Dániel Tibor
Foglalkozás	politikus ügyvéd
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1865)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dániel Ernő témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a politikusról, miniszterről) szól. Hasonló címmel lásd még: Dániel Ernő (egyértelműsítő lap).

Családja

Az erdélyi örmény nemesi Dániel család leszármazottja (eredeti név: Tánielián, Thoros, Thoderas). ^{[3] [4] [5]} A Dániel család Erdélyben örmény kereskedőkként települtek le Szamosújváron és Erzsébetvároson. Kiss Ernő aradi vértanú unokája.

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányait Temesváron, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1865-ben Torontál vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé, 1867-ben szolgabíróvá nevezték ki. 1868-ban, miután ügyvédi diplomát szerzett, törvényszéki ülnökké választották. 1870-től mint Deák-párti a bégaszentgyörgyi kerület képviselője;, ugyanezt a kerületet képviselte az 1872. és 1875. évi országgyűlésen. 1878-tól a Torontál vármegyei Nagybecskerek város választókerületek szabadelvű-párti képviselője. 1884–1906 között a pancsovai választókerületet képviselte, amelynek mandátumát 1905-ben szerb nemzetiségi jelölt ellenében nyerte el, míg az 1906. évi általános választások alkalmával (ugyanebben a kerületben) veszített. Pártjának pénzügyi és gazdasági szakértője, ár-mentesítési és vasútügyekkel foglalkozott. 1895-ig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Hazai Bank elnöke. 1895. január 15. és 1899. február 26. között a Bánffy-kormány kereskedelemügyi minisztere volt. 1896-tól báró. Az ő hivatali ideje alatt fejezték be a Vaskapu szabályozását. Jelentős szerepe volt a millenniumi ünnepségek rendezésében. 1906–1910 között a főrendiház tagja volt. 1910-ben nemzeti munkapárti programmal ismét országgyűlési képviselővé választották.