David Dunning
From Wikipedia, the free encyclopedia
David Alan Dunning (1960–) amerikai szociálpszichológus, a Michigani Egyetem pszichológiaprofesszora.[1] A Cornell Egyetem nyugalmazott pszichológiai professzora.[2]
| David Dunning | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1960 (65 éves) Amerikai Egyesült Államok |
| Ismeretes mint | pszichológus |
| Iskolái | |
Tanulmányai
1982-ben a Michigan Állami Egyetemen szerzett diplomát, 1986-ban pedig a Stanford Egyetemen PhD fokozatot, mindkettőt pszichológiából.[1]
Kutatásai
Dunning több mint 80 lektorált cikket, könyvfejezetet és kommentárt publikált. Közismert arról, hogy Justin Kruger végzős hallgatóval közösen írt egy 1999-es tanulmányt,[3] miután olvasott az 1995-ös Greater Pittsburgh-i bankrablásokról, amelyek során az elkövetők citromlevet kentek arcukra maszk helyett, azt gondolva, hogy az láthatatlanná teszi őket a biztonsági kamerák számára.[4][5]
Ezen tanulmány alapján használjuk azóta az úgynevezett Dunning–Kruger-effektus kifejezést, amely a kognitív torzítás egy olyan formája, ahol az alacsony képességű személyek egy adott feladatban az képzelt felsőbbrendűség érzését tapasztalják.[6] A tanulmány azt is kimutatta, hogy azok az emberek, akik valamivel az átlag felett teljesítettek annak meghatározásában, hogy egy adott vicc mennyire volt vicces, általában a legpontosabban értékelték, hogy mennyire voltak jók a rájuk bízott feladatokban, és azok, akik a legjobban teljesítettek, hajlamosak voltak azt gondolni, hogy csak csekély mértékben teljesítettek az átlag felett.[7]
2012-ben Dunning azt mondta az Ars Technicának, hogy „azt gondolta, a tanulmányt soha nem fogják kiadni”, és „megdöbbentette, hogy ez az ötlet milyen sokáig és mekkora mértékben terjedt sok területen".[6]
Pozíciók
Dunning a Személyiség- és Szociálpszichológiai Társaság és a Személyiség- és Szociálpszichológiai Alapítvány vezetője. A Journal of Personality and Social Psychology társszerkesztőjeként is dolgozott.[2]
Díjai
2021-ben Dunning a Stanford Egyetemen a világ legtöbbet idézett pszichológiai tudósainak 2%-ában szerepelt.[8][9]
Hivatkozások
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.