Desiderius longobárd király

Desiderius, más írásmóddal Daufer (latinul: Dauferius), (710 körül – 786 körül) az utolsó ténylegesen uralkodó longobárd király volt 757 és 774 között.

Desiderius
Rex Langobardaorum Rex totius Italiae
Kép Desiderius fémpénzéről
Longobárd király
Uralkodási ideje
757 – 774. június 5.
Elődje	Ratchis
Utódja	nem volt
Életrajzi adatok
Született	710 körül Brescia
Elhunyt	786 körül Liegi
Édesapja	nem ismert
Édesanyja	nem ismert
Házastársa	Ansa, Queen of the Lombards
Gyermekei	Anselperga Adelperga Liutperga Gerperga Adalgis Gerperga
A Wikimédia Commons tartalmaz Desiderius témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Uralkodása

Liutprand longobárd király veje volt. A király Tuscia hercegévé nevezte ki. Desiderius a longobárd trónt Aistulf király halála után szerezte meg, III. (IV.) István pápa segítségével.^[1] Hamarosan azonban összekülönbözött a pápával, aki erre a két frank uralkodó, Nagy Károly és Karlmann segítségét kérte. A frank királyok azonban nem voltak hajlandók a longobárdok ellen szegülni, mivel mindketten családi kapcsolatban álltak Desideriusszal. Karlmann azonban meghalt, és Károly engedve a pápa unszolásának, testvére feleségét, Desideratát, aki Desiderius lánya volt, hazakergette az édesapjához.^[1] Ezzel végképp megromlott a viszony a két uralkodó között, Desiderius udvarába fogadta Karlmann kiskorú gyermekeit, akiket a pápa által frank királyokká akart koronáztatni.^[1] Mivel a pápa erre nem volt hajlandó, 773-ban ostrom alá vette Rómát.^[1] A pápa segítségért fordult Károlyhoz, aki seregével átkelt az Alpokon.^[1] Desiderius az ostromot abbahagyta és megkísérelt szembeszállni a frankokkal, akik azonban legyőzték őt, mire kénytelen volt visszavonulni fővárosába, Paviába. A város két hónapi ellenállás után elesett, Károly pedig elfogta Desideriust és feleségével együtt kolostorba záratta, ahol 786-ban meghalt. Ezt követően Károly felvette a longobárdok királya címet is. Habár Desiderius fia, Adalgis – aki Konstantinápolyba menekült^[1] – megkísérelte megszerezni a trónt,^[1] terve kudarcot vallott^[1] (száműzetésben halt meg^[1]), így a Longobárd Királyság örökre megbukott.

Gyermekei

Deisderius felesége, Ansa^[2] legalább 5 gyermeket szült férjének:

• Adelgis^[2] (? – 788 után)
• Adalperga^[2] (? – 788 után) ∞ II. Arichis beneventoi herceg
• Liutperga^[2] (? – 788 után) ∞ III. Tasziló bajor herceg
• leány^[2] ∞ I. Károly frank császár
• Gerberga^[2] (? – 771 után) ∞ I. Karlmann frank király

Eredeti források

• Liber Pontificalis
• Origo Gentis Langobardorum
• Chronicon Vulturnense
• Chronicon Novaliciense
• Annales Sangallenses Maiores
• Annales Laurissenses Maiores