Dobrudzsa

Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.

Dobrudzsa (Dobrogea, Добруджа)
Dobrudzsa címere
Közigazgatás
Ország(ok)	Románia Bulgária
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület	23.262 km²
Dobrudzsa Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 27′, k. h. 28° 20′44.45, 28.333333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrudzsa témájú médiaállományokat.

Földrajz

Dobrudzsa domborzati térképe

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között

Dobrudzsai táj

Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.

A romániai rész két megyéből áll:

• Constanța megye (7071 km²)
• Tulcea megye (8499 km²)

Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Sulina.

A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppszerű síkság; a Bolgár-tábla része.

• Dobrics megye (4692 km²)
• Szilisztra megye(wd) (2878 km²)

Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.

Története

Dobrudzsa felosztásának változása 1878-tól napjainkig

Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.

Kr. u. 46-ban a rómaiak meghódították a területet. Az első bolgár birodalmat és fővárosát, Pliszkát 679-ben alapították itt. 971-ben a terület a Bizánci Birodalomhoz került, amelyhez mintegy 200 évig tartozott. A bizánci uralmat 1186-ban megdöntötték, és létrejött a második bolgár birodalom. Miután a Zsigmond magyar király vezette keresztes lovagok a nikápolyi csatában vereséget szenvedtek a törökök ellen, Bulgária 1396-ig az Oszmán Birodalomhoz került. Az oszmánok csak 1417-től vetették meg állandóan a lábukat Dobrudzsában, és a területet közigazgatásilag Tulcea szandzsákja néven szervezték meg. Az Oszmán Birodalom törököket és tatárokat telepített az elnéptelenedett területre. 1878-tól (berlini kongresszus) az északi rész Románia része lett. Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.

Bővebben: Dél-Dobrudzsa#Történelme

Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység munka- és átnevelőtáborai működtek itt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kapcsolódó szócikkek

• Budzsák
• Dobrudzsai husáng
• Duna-delta
• Duna–Fekete-tenger-csatorna
• Kígyó-sziget
• Dobrudzsai németek

Irodalom

• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 687. o. ISBN 963-85773-2-0
• Wilfried Heller, Josef Sallanz (szerk.): Die Dobrudscha. Ein neuer Grenzraum der Europäischen Union: Sozioökonomische, ethnische, politisch-geographische und ökologische Probleme. (= Südosteuropa-Studien. 76). Verlag Otto Sagner, München/Berlin 2009, ISBN 978-3-86688-068-9 (bene: Klaus Roth: Die Dobrudscha und die bulgarisch-rumänischen Nachbarschaftsbeziehungen, 189–198, oldal)
• Thede Kahl, Josef Sallanz: Die Dobrudscha. In: Thede Kahl, Michael Metzeltin, Mihai-Răzvan Ungureanu (szerk.): Rumänien. Raum und Bevölkerung – Geschichte und Geschichtsbilder – Kultur – Gesellschaft und Politik heute – Wirtschaft – Recht – Historische Regionen. 2. kötet, 2. kiadás. LIT Verlag, Wien/Berlin 2008, ISBN 978-3-8258-0069-7, 857–879. oldal
• Josef Sallanz (zserk.): Die Dobrudscha. Ethnische Minderheiten, Kulturlandschaft, Transformation; Ergebnisse eines Geländekurses des Instituts für Geographie der Universität Potsdam im Südosten Rumäniens. (= Praxis Kultur- und Sozialgeographie. 35). 2. kiadás. Universitätsverlag Potsdam, 2005, ISBN 3-937786-76-7. teljes szöveg itt érhető el.
• Josef Sallanz: Bedeutungswandel von Ethnizität unter dem Einfluss von Globalisierung. Die rumänische Dobrudscha als Beispiel. (= Potsdamer Geographische Forschungen. 26). Universitätsverlag Potsdam, 2007, ISBN 978-3-939469-81-0
• Josef Sallanz: Dobrudscha. Deutsche Siedler zwischen Donau und Schwarzem Meer (= Potsdamer Bibliothek östliches Europa). Potsdam 2020. ISBN 978-3-936168-73-0
• Andrea Schmidt-Rösler: Dobrudscha. In: Michael Weithmann (szerk.): Der ruhelose Balkan. Die Konfliktregionen Südosteuropas. Deutscher Taschenbuch Verlag, München 1993, ISBN 3-423-04612-0, 94–107. oldal
• Andrea Schmidt-Rösler: Rumänien nach dem Ersten Weltkrieg: Die Grenzziehung in der Dobrudscha und im Banat und die Folgeprobleme. (= Europäische Hochschulschriften. Reihe 3, Geschichte und ihre Hilfswissenschaften. 622). Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main 1994, ISBN 3-631-47612-4
• Paul Traeger: Die Deutschen in der Dobrudscha. Stuttgart 1922. (újranyomás. 2012, ISBN 978-3-7357-9155-9)
• Deutsche Etappen Verwaltung im 1. Weltkrieg: Bilder aus der Dobrudscha 1916-1918, Constanza 1918. (újranyomás 2018, ISBN 978-3-7460-9099-3)

• Földrajzportál
• Bulgária-portál