Duna menti síkság

A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi homokhátság szegélyezi, nyugaton a Mezőföld, illetve Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja a határait. A terület a Duna hajdani árterét foglalja magába.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Duna menti alföld

Duna menti síkság
Galériaerdő Szigetszentmiklósnál
Elhelyezkedés	Alföld
Besorolás	középtáj
Fontosabb települések	Vác, Dunakeszi, Budapest, Dunaharaszti, Solt, Kalocsa, Baja, Mohács
Földrajzi adatok
Terület	5235[forrás?] km²
Lakott terület	12,6 %
Vízterület	396 km²
Legmagasabb pont	251 m
Folyóvizek	Duna
Résztájegységek	Vác–Pesti-Duna-völgy, Pesti-hordalékkúpsíkság, Csepeli-sík, Solti-sík, Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík

A Duna menti síkság ártéri síkság melynek kialakulása a Duna folyónak köszönhető. Tengerszint feletti magassága 84 és 251 méter között változik.^[1] Domborzata hullámos síkság, melynek kialakulása a névadó folyó környezetformáló hatásának (erózió, akkumuláció) köszönhető. A tájra jellemző lápos mocsaras, ártéri területeket a Duna szabályozása és lecsapolások következtében szinte teljesen megszűntek. Mára főként mezőgazdasági területek, települések, legelők, gyepek és ártéri erdőrészek alkotják. Ez alól egyedüli kivételek a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park területe, ez utóbbiban található az ország legnagyobb erdei ártere a Gemenc.

• 
  Holtág a gemenci erdőben
• 
  Duna melletti település, mezőgazdasági terület (Szigetszentmárton)
• 
  Duna melletti település (Kisapostag)
• 
  Kilátás a Dunára (Dunaszekcső)