Ephorosz (történetíró)

Ephorosz (i. e. 4. század) görög történetíró. Az Kis-Ázsiai Küméből származott.

Ephorosz
Élete
Született	i. e. 400 Kümé
Elhunyt	i. e. 330 (69-70 évesen)
Gyermekei	Démophilosz

Iszokratész tanítványának tartották.

Történetírói munkássága

Harminc könyvre osztott történeti munkáját (Hisztoriai koinón prazeón) a világtörténeti koncepció avatja érdekessé; ez az első görög egyetemes történelem. Időben a mitikus ősöktől (dór vándorlás) Philipposz koráig terjed, térben a görögökkel érintkezésbe került barbárok történetére is kiterjeszkedik.^[1][2]

Érdeklődésének középpontjában azonban az általa következetesen egységesnek kezelt görög világ állt. Pánhellenizmusa azonban nem politikai indíttatású, a görögség életéről festett képet.^[3]

A 340 utáni eseményeket feldolgozó rész valószínűleg fia, Démophilosz munkája.^[2]

A korábbi történetíróktól eltérően a földrajzi és természettudományi érdekességeket mellőzi; racionalizáló igénye ellenére szónokias póz jellemzi, anyagát mégis előszeretettel használták későbbi történetírók a római császárkor első századáig.^[1][2]

Ephorosz célja nem a történeti múlt elemzése, hanem csupán az, hogy más megközelítésben, jobb stílusban írjon vagy új tanulságokat vonjon le, nem pedig az, hogy új tényeket hozzon felszínre.^[3]

További művei

• Logosz epikhóriosz (Dicsőítő beszéd a hazára) című epideiktikus szónoklatában szülővárosát magasztalta.
• Peri heurématón (A találmányokról)
• Peri lexeósz (A stílusról)^[2]