Erdélyi vajda

Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt. Erdély felett a királyt helyettesítő széles jogkörrel rendelkezett. Szélesebbel mint a nádor, akinek az ő területe felett nem is volt hatásköre.^[forrás?] Hadat is gyűjthetett veszély esetén előzetes királyi engedély nélkül, amit területének a központtól való távolsága indokolt. Ez nem volt különleges jog, hiszen a Magyar Királyságban még a megyésispánok is gyűjthettek hadat az általuk irányított megye vagy megyék területén, sőt kötelezettségeik közé tartozott.^[1] Nagy Károly közigazgatási rendszerében az őrgróf feleltethető meg neki. Magyarországon még a bánok rendelkeztek hasonló jogkörrel.

Erdélyi vajda
A Magyar Királyság címere
Utolsó Báthory Zsigmond vajda 1581 – 1586
Adatok
Megszólítás	Őfensége
Regnálás kezdete	1003
Regnálás vége	1586
Utód	Erdélyi fejedelem
Sablon Wikidata Segítség

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve

herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa

A tisztség kialakulásában azonban minden bizonnyal szerepet játszott az államalapítás előtti gyula méltóság, különös tekintettel annak hadvezéri szerepére, aminek szláv fordítása a vajda/vojevod szó.^[2]

Az erdélyi vajda cím azonban valószínűleg közvetlenül a gyulafehérvári ispán címéből alakult ki. A 13. század elején feltűnnek az oklevelekben Fehér, Torda, Küküllő és Hunyad megyék, de ispánjaikról nincs szó bennük. Ezeket a megyéket feltehetőleg a gyulafehérvári ispán igazgatta. A vajda cím (princeps) formában (amely azonos a későbbi erdélyi fejedelem címével) először 1111-ben, Könyves Kálmán egyik oklevelében tűnik fel, Mercurius princeps Ultrasilvanus alakban. Makkai László szerint ez kapcsolatba hozható egy 1097-es oklevéllel, melyben Vincurius comes Bellegratae szerepel. „A vajda és a gyulafehérvári ispán egyszerre, mint két külön személy nem fordulnak elő, a két tisztség azonossága tehát ebben is igazolást nyer.” A „vajda” szó csak egy 1199-es oklevélben tűnik fel először.^[3] Az erdélyi vajda a 13. századig csak Délerdélyt kormányozta, hatásköre csak e század végére terjedt ki a Erdély nagyobb részére, az Anjou-korban már jóval túlterjed Erdély földrajzi határain. Laczkfi Dénes vajda hatásköre 1366-ban túlnyúlt a Tiszán, északon Zemplénig terjedt. A vajda tisztségnek önmagában azonban volt hatásköre a fontosabb erdélyi városokban, az erdélyi adószedés és annak megállapításában, valamint a vámok és illetékek ügyében sem, mivel ezeket királyi tisztviselők a vajdától függetlenül intézték. A székely és szász területek felett sem rendelkezett hatalommal, mivel a közvetlenül a király alá rendelt székelyek grófja tisztség független volt a vajdák tisztségétől, valamint a szászok erős önkormányzatisága miatt Szászföldre sem terjedt ki hatásköre.

Árpád-kori erdélyi vajdák

Név	Vajdaság ideje	Vajdasága alatt uralkodó	Megjegyzés
Erdőelvi Zoltán	1003	I. (Szent) István
Vincurius(?)	1097	Könyves Kálmán	Vincurius comes Bellegratae (gyulafehérvári ispán)
Mercurius	1111		Mercurius princeps ultrasilvanius („erdőntúl” hercege)
Rátót nembeli Leusták /Eustachius (Lesták)	1176	III. Béla	Rátót nembeli
Legforus	1199–1200	Imre
Geregye Écs	1200
Gyula	1201		Kán nembeli
Benedek	1202–1203
Benedek	1206	II. András	Korlát fia (először)
Smaragd	1206
Benedek	1208–1209		Korlát fia (másodszor)
Mihály	1209–1212		Kacsics nembeli
Bertold	1212–1213		andechs-meráni, Gertrudis királyné öccse
Miklós	1213
Gyula	1214		Kán nembeli
Simon	1215
Ipoch	1216–1217		Bogátradvány nembeli
Rafain	1217
Neuka	1219–1221
Pál	1221–1222		Péter fia
Pósa	1226–1229		Sólyom fia
Gyula	1230–1231		Rátót nembeli
Dénes	1233–1234		Tomaj nembeli
András	1235		Szerafin fia
Pósa	1235–1241	IV. Béla	Sólyom fia
Lőrinc(wd)	1242–1252
Ákos Ernye	1252–1260		Ákos nembeli
László	1260–1267		Kán nembeli
Miklós	1267–1270		Gut-Keled nembeli
Csák Máté	1270–1272	V. István	Csák nembeli
Miklós	1272–1273	IV. (Kun) László	Geregye nembeli
János	1273
Miklós	1273–1274		Geregye nembeli
Csák Máté	1274		Csák nembeli
Miklós	1274		Geregye nembeli
Csák Máté	1274–1275		Csák nembeli
Ugrin	1275		Csák nembeli
László(wd)	1275–1276		Kán nembeli
Ugrin	1276		Csák nembeli
Csák Máté	1276–1277		Csák nembeli
Miklós	1277–1278		Pok nembeli
Finta	1278–1280		Aba nembeli
István	1280		Tekus fia
Lóránd(wd)	1282		Borsa nembeli
Apor	1283		Péc nembeli
Lóránd(wd)	1284–1285		Borsa nembeli, Borsa Kopasz öccse
Mojs	1287–1288
Lóránd(wd)	1288–1297	III. (Endre) András	Borsa nembeli

Anjou-kori erdélyi vajdák

Név	Vajdaság ideje	Vajdasága alatt uralkodó	Megjegyzés
Kán László	1297–1315	"Interregnum"	Kán nembeli
Meggyesi Miklós	1315–1316	Károly Róbert
Pok nembeli Miklós	1315–1318		Pok nemzetség
Debreceni Dózsa	1318–1321[4]
Szécsényi Tamás	1321–1342
Sirokai Miklós(wd)	1342–1344	I. Nagy Lajos (Anjou)
Lackfi István	1344–1350
Gönyüi Tamás	1350–1351		Csór nemzetség[5]
Kont Miklós	1351–1356
Lackfi András	1356–1359
Lackfi Dénes	1359–1367
ifj. Lackfi Miklós	1367–1369 v. 1367–1368[6]
Lackfi Imre	1369–1372 (1367–1372[7])
Lackfi István	1372–1376		csáktornyai (először)
Losonci László	1376–1385		(először)
Lackfi István	1385–1386		csáktornyai (másodszor)
Losonci László	1386–1392		(másodszor)

Vegyesházi királyok vajdái

Név	Vajdaság ideje	Vajdasága alatt uralkodó	Megjegyzés
Bebek Imre	1392–1393	Luxemburgi Zsigmond
Szécsényi Frank	1393–1395
Stiborici Stibor	1395–1401
Szécsényi Simon	1401–1402
Csáky Miklós Marcali Miklós	1402–1403
Tamási János Szántai Lack Jakab	1403–1409
Stiborici Stibor	1409–1414
Csáky Miklós	1415–1426
Csáky László	1426–1437
Lévai Cseh Péter	1436–1438	Luxemburgi Zsigmond, (Habsburg) Albert
Losonci Dezső	1438–1441	(Habsburg) Albert
Kusalyi Jakcs Mihály Kusalyi Jakcs László	1440–1441	I. (Jagelló) Ulászló
Hunyadi János	1441–1446	I. Ulászló, V. (Habsburg) László
Újlaki Miklós	1441–1458
Bebek Imre	1446–1448	V. László
Rozgonyi János	1450–1458
Rozgonyi Sebestyén	1458–1461	Hunyadi Mátyás
Kanizsai László	1459–1461
Kanizsai Miklós	1461
Újlaki Miklós Dengelegi Pongrác János	1462–1465
Szentgyörgyi Zsigmond Szentgyörgyi János Ellerbach Bertold	1465–1467
Dengelegi Pongrác János Monoszlói Csupor Miklós	1468–1472
Magyar Balázs	1472–1475
Dengelegi Pongrác János	1475–1476
Vingárti Geréb Péter	1478–1479
Báthori István	1479–1493	I. Mátyás, II. (Jagelló) Ulászló	ecsedi
Losonczi László Drágffy Bertalan	1493–1494	II. Ulászló
Drágffy Bertalan	1494–1498
Szentgyörgyi Péter	1498–1510
Szapolyai János	1510–1526	II. Ulászló, II. Lajos

Vajdák a fejedelemség kialakulásáig

Név	Vajdaság ideje	Vajdasága alatt uralkodó	Megjegyzés
Perényi Péter	1526–1529	I. (Habsburg) Ferdinánd, Szapolyai János
Báthory István	1530–1534		somlyói
Laszky Jeromos	1530–1534
Majláth István	1534–1541
Balassa Imre	1538–1540
Martinuzzi Fráter György	1551
Báthori András	1552–1553
Dobó István és Kendy Ferenc	1553–1556
Báthory István	1571–1576	Báthory István	1576-tól fejedelem és lengyel király
Báthory Kristóf	1576–1581		Báthory István bátyja
Báthory Zsigmond	1581–1588		Báthory Kristóf fia