Európa 2020

Az Európa 2020 az Európai Unió (EU) 2010–2020 közötti 10 éves stratégiája, amely a közösségi szakpolitikákat és költségvetést, valamint a tagállamok kapcsolódó eszközeit az „intelligens, fenntartható és befogadó” gazdasági növekedésnek veti alá.^[1]

Története

Előzmények

Az Európa 2020 stratégia előzménye a 2001–2010 között érvényes Lisszaboni Stratégia volt, amelyet az EU közös fejlesztési programjának tekintettek. A Lisszaboni Stratégia sokkal több és bonyolultabb célt fogalmazott meg, amelyek közül a legfontosabbak nem teljesültek. Az EU nem vált a világ legversenyképesebb térségévé. 2009-ben a kudarc tanulságainak értékelésével párhuzamosan kezdődött meg a jelenlegi 10 éves fejlesztési terv vitája „EU 2020” címen.^[2] A 2010 márciusában átkeresztelt programot végül ugyanez év júniusában fogadta el az EU-csúcson az Európai Tanács.

Reakciók

A kezdeményezésre való belső válasz nem volt túl pozitív. Kétségbe vonták, hogy a Tanács mind a 27 tagállamot meg tudja győzni a kijelölt prioritások helyességében és Németország nem igazán örül a további javaslatoknak a kormányzással kapcsolatban.^[3]

Célok

Az Európa 2020 nem tartalmaz új fejlesztési, támogatási programokat, költségvetést, és elfogadásával nem változtattak meg rendeleteket és irányelveket, hanem annak adtak stratégiai irányt, hogy a szóban forgó tízéves időszakban ezt miként fogják megtenni.

Az Európa 2020 stratégiában részt vevő közös intézmények és tagállamok vállalják

• az aktivitási ráta 69-ről 75%-ra emelését,
• a kutatási-fejlesztési kiadások GDP-arányos 3%-os szintre emelését,
• 20%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását és 20%-százalékos megújuló energia-arányt,
• a korai iskolaelhagyók arányának 15-ről 10 százalékra csökkentését és a diplomások arányának 40%-ra növelését,
• és 20 millióval szegénységi küszöb alatt élő európai polgár felemelését.

Részei

Az elvégzendő feladatokat hét ún. „zászlóshajó” alá rendezték:^[4]

• Intelligens növekedés
  • Európai digitális menetrend
  • Innovatív Unió
  • Mozgásban az ifjúság
• Fenntartható növekedés
  • Erőforrás-hatékony Európa
  • Iparpolitika a globalizáció korában
• Inkluzív növekedés
  • Új készségek és munkahelyek menetrendje
  • Szegénység elleni európai platform