Felsőbbrendű rákok

Megjelenésük, felépítésük

Testüket kitinből és mészből álló páncél borítja; ahogy növekszik, a rák ezt a páncélt többször levedli. Az új páncél mindig a gyomorban található mészből képződik újra. A rák páncéljában kétféle színező anyag fordul elő: kék és piros. A kék festék meleg hatására elbomlik, ezért a főtt rákok pirosak.

A rák teste két részből áll: fejtorból és potrohból. A fejtoron növő két pár ízelt csáp rövidebbike villásan elágazik, a hosszabbik pedig általában hátracsapódik. A fejtor hasi oldalán található a rák szájnyílása, erős állkapoccsal. Ugyancsak a hasán nő az 5 pár, nem egyforma ízelt láb is. Az első pár láb ollóban végződik. A potroh sokkal keskenyebb a fejtornál, és hét szelvényből áll, minden szelvényben erős izmokkal. Az első öt szelvény hasi oldalán 1-1 pár egyszerű lábacska nő ún.( potrohlábak). Az utolsó két szelvény hosszanti irányban ellaposodott, a rák ezekkel úszik.

Remove ads

Életmódjuk, élőhelyük

Vedlés

A rákoknál és általában a „páncéllal” rendelkező fajoknál a növekedés sokkal több problémával jár mint, mint emlős társaiknál. Mivel a páncél merev, ezért az nem tud folyamatosan együtt nőni az állat belső szerveivel, ezért időnként be kell következzék a vedlés. A szervezet ugyanis a páncélba van zárva, és mikor elér egy bizonyos nagyságot, a páncél egy szegély vagy varrat mentén felszakad, így biztosítani tudja, hogy az új páncél képződni tudjon. Amikor eljön a csere ideje (az alsó páncél már szinte teljesen kifejlődött), a régi páncél végleg leválik a testről. Viszont mivel az új páncél még puha, nem szilárdult meg, ezért a rák vízzel vagy levegővel felduzzasztja, hogy kissé nagy legyen a test fejlettségi szintjéhez, így biztosítja azt, hogy ismét tudjon nőni az állat.

Légzés

A fejtor két oldalán a páncél kissé eltávolodik a testtől, az így kialakult üreg a kopoltyú. Ahogy a víz áthalad a kopoltyún, az kiszűri az oxigént a vízből.

Helyváltoztatás

Amikor a rák úszik, behajlítja a potrohát és a farokúszójával a hasa alá hajtja a vizet. Ez által előre hajtja a vizet, miközben a rák teste hátrafelé mozdul el. A mederfenéken a fejtor hasi oldalán levő 4 pár lábán jár (az első lábpárat ekkor sem használja, mert az ollós).

Remove ads

Rendszerezésük

Az osztályt az alábbi alosztályokra, öregrendekre és rendekre tagolják:

Phyllocarida alosztályba 1 élő rend tartozik
- †Archaeostraca
- †Hoplostraca
- †Canadaspidida
- pajzsosfejűrákok (Leptostraca)
Hoplocarida alosztályba 1 rend tartozik
- sáskarákok (Stomatopoda)
Eumalacostraca alosztályba 3 öregrend tartozik
- Syncarida
  - †Palaeocaridacea
  - Bathynellacea
  - Anaspidacea
- Peracarida
  - Spelaeogriphacea
  - Thermosbaenacea
  - Lophogastrida
  - hasadtlábú rákok (Mysida)
  - Mictacea
  - felemáslábú rákok (Amphipoda)
  - ászkarákok (Isopoda)
  - Tanaidacea
  - Cumacea
- Eucarida
  - világító rákok (Euphausiacea)
  - Amphionidacea
  - tízlábú rákok (Decapoda)

Források

Papp, L. (1997): Zootaxnómia (Egységes jegyzet). - MTM - Dabas-Jegyzet Kiadó pp. 382.
A Tudás Fája: Állatok és Növények/(25) A Rákok (93-98 old.)
Biológia, Tankönyv a VI. osztály számára, Maria Brandosiu és Constata Androne, Kiadó: Edit. did. si ped. Bucuresti 2006 / Rákok (56-57. old.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap