Felsőtokaj

Felsőtokaj (1899-ig Orosz-Tokaj, szlovákul: Tokajík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Felsőtokaj (Tokajík)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1430
Polgármester	Jana Medvecová
Irányítószám	090 34
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	95 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	211 m
Terület	8,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 21° 42′ 32″49.106388888889, 21.708888888889
Felsőtokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtokaj témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Tokaj. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Piskoróczhoz 1/2, d. Orosz Hrabótzhoz is 1/3, é. Brusnyiczához 1 1/2 órányira; erdeje van, határja 3 nyomásbéli, hegyes és köves, zabot, rozsot nehéz mívelés után terem.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Tokaj, orosz falu, Zemplén vgyében, Turány fil. 9 romai, 140 gör. kath., 10 zsidó lak., 323 h. szántóföldekkel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Orlik.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőtokaj, azelőtt Orosz-Tokaj. Ruthén kisközség, melyben mindössze 19 ház van. Lakosai görög katholikusok és számuk 125. Már 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós birtokaként van említve. Azután a kir. kamaráé, majd Perényi Gáboré, míglen 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. Mint a sztropkói vár tartozéka szerepel egész a XVIII. századig, a mikor a báró Vécsey család lesz az ura. Ezt követi a Jekelfalussy és a Dessewffy család, most pedig Krízer Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Postája és távírója Kelcse és vasúti állomása Homonna.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Nevezetessége

• 
  2. Világháborús emlékmű
• 

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[5]

Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Emberek száma:	135	111	103	95
Eltérés:		-17,77 %	-7,20 %	-7,76 %

Népességi statisztikák^[5]

Év:	2023.	2024.
Emberek száma:	96	95
Eltérés:		-1,04 %

1910-ben 135, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 111 lakosából 110 szlovák volt.

2011-ben 118 lakosából 112 szlovák.