Felsővízköz

Felsővízköz (1899-ig Felső-Szvidnyik, szlovákul Svidník, németül Obersvidnik) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásának székhelye. A szlovákiai ruszinok szellemi központja.

Felsővízköz (Svidník)
Felsővízköz címere Felsővízköz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	város
Első írásos említés	1330
Polgármester	Ján Holodňák
Irányítószám	089 01
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
Testvérvárosok	Lista Strzyżów Kriva Palanka Rahó Świdnik Chrudim Jarosław Sanoki járás Verbász
Népesség
Teljes népesség	9647 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	580 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	20,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 18′ 20″, k. h. 21° 34′ 04″49.305555555556, 21.567777777778
Felsővízköz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővízköz témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Felsővízköz látképe a skanzennal

Fekvése

Eperjestől 58 km-re északkeletre, a Ladomér-patak és az Ondava összefolyásánál fekszik.

Története

A város területe már ősidők óta lakott. Régészeti emlékei a korai kőkorszaktól a bronzkoron és a vaskoron át kerültek elő.

Szvidnyik települést 1334-ben a pápai tizedjegyzék „villa Sudnici” alakban említi először, majd 1355-ben mint „Scyuidnik” és 1357-ben pedig „Syuednik” néven is említik. Első lakói pásztorok voltak, később lakói főként mezőgazdaságból éltek.

1414-ben a Ladomér-patak jobb partján új település keletkezett, a mai Felsővízköz, míg a bal parton maradt részt ezután Alsóvízköz néven említik. Felsővízköz egyike azon településeknek, melyet a ruszin betelepülés érintett, ennek első írásos említése 1434-ből való. A 15. században előbb a husziták, majd a lengyelek betörésétől szenvedett. A településen 1618-ban kétszintes udvarházat említenek. A 18. század elején a kuruc harcok következtében a környékkel együtt elnéptelenedett. 1848-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. 1787-ben 43 házában 299 lakos élt. 1795-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A Szirmayak évi öt vásár tartását is engedélyezték.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVIDNIK. Alsó, és Felső Svidnik. Két tót falu Sáros Várm. lakosai ó hitüek, fekszenek Sztropkóhoz 3fertály mértföldnyire; amabban harmintzad is van; határjaik középszerűek, fájok, legelőjök elég van.”^[2]

A napóleoni háborúk során 1800-ban Szuvorov, 1806-ban Kutuzov vezetésével kozák csapatok hatoltak be a településre. 1831-ben kolerajárvány pusztított a lakosság körében. A szabadságharc során itt tanácskozott az osztrák Schilck tábornagy Konstantin orosz főherceggel a cári csapatok hadműveleteiről. Lakói ebben az időben mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Szvidnik, orosz falu, Sáros vmegyében, 380 g. kath. lak. Fekszik az Ondava és Ladomérka vizek mellett, s ut. p. Felső-Orlik.”^[3]

1914–1915-ben a világháború harcai során a települést orosz csapatok felgyújtották, ami így teljesen leégett. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Felsővízközi járásának székhelye volt.

1944 október-novemberében a környéken súlyos harcok folytak, melyekben a település ismét teljesen elpusztult. Határában 9000 katona, köztük számos magyar honvéd nyugszik tömegsírban. Ugyancsak 1944-ben egyesítették Alsó- és Felsővízközt. Felsővízköz 1964-ben kapott városi rangot, ma a környék közigazgatási, kulturális és gazdasági központja, járási székhely, az szlovákiai ruszinok és ukránok szellemi központja.

Az ortodox templom

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[4]

Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Emberek száma:	12 590	12 354	11 337	9647
Eltérés:		-1,87 %	-8,23 %	-14,90 %

Népességi statisztikák^[4]

Év:	2023.	2024.
Emberek száma:	9770	9647
Eltérés:		-1,25 %

1910-ben 685-en lakták, ebből 407 ruszin, 113 német és 107 magyar anyanyelvű volt.

2011-ben 11 721 lakosából 7876 szlovák, 2257 ruszin, 362 cigány, 232 ukrán, 28 cseh és 21 orosz volt.

2021-ben 10168 lakosából 9 (+5) magyar, 7878 (+386) szlovák, 64 (+335) cigány, 1378 (+2148) ruszin, 248 (+16) egyéb és 591 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

• Itt született 1878-ban Dvortsák Győző Sáros vármegyei levéltáros, Vác megyei főlevéltáros, újságíró, politikus.
• Itt született 1890-ben Szepesházy Bertalan katonatiszt, politikus, aranysarkantyús vitéz, a szepességi magyarság szervezője a két világháború között.
• Itt született 1987-ben Kristína Peláková szlovák énekesnő, előadóművész.
• Itt hunyt el 1900-ban Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.

Kultúra

Felsővízköz több szlovákiai ukrán kulturális intézménynek helyt ad. A Néprajzi Szabadtéri Múzeum (Národopisná expozícia v prírode) a szlovákiai ukránok és ruszinok népi építészetét mutatja be.^[6] Az Ukrán Kultúra Múzeuma kisebbségi múzeumként ismert, a Dezider Milly Galéria pedig ikongyűjteményéről is nevezetes.^[7]

Nevezetességei

• Ukrán múzeumának gazdag népművészeti gyűjteménye van.
• A határában levő háborús tömegsír felett 33 m magas emlékmű áll.
• Görögkatolikus temploma a 18. század második felében épült.
• Ortodox templomát 1994-ben, újabb római katolikus templomát 1996-ban építették.
• Régi római katolikus temploma 1940-ben, szecessziós-neogótikus stílusban épült.
• Késő reneszánsz harangtornya 1658-ban készült.