Héra

Héra (görögül Ἥρα; a rómaiaknál Juno) a görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. Neve feltehetőleg „oltalmazót”, „úrnőt” jelent. A képzőművészetben érett asszonyként ábrázolják, attribútumai a királyi pálca és a liliom, valamint a tehén, a kakukk és a páva, amelyek a szent állatai voltak. Állandó jelzője a "tehénszemű".

Ez a szócikk az istennőről szól. Hasonló címmel lásd még: Héra (keresztnév).

Héra
Nem	nő
Szülei	Rhea Kronosz
Házastárs	Zeusz
Testvér	Zeusz Hesztia Hadész Poszeidón Démétér
Gyermekei	Arész Eileithüia Hébé Héphaisztosz Angelos Enyo Paszithea Erisz Hekaté
Lakhely	Olümposz
A Wikimédia Commons tartalmaz Héra témájú médiaállományokat.

Héra Kronosz és Rhea leánya volt, testvérei:

• Démétér
• Hesztia
• Zeusz
• Poszeidón
• Hadész

Héra és Zeusz gyermekei:

• Hébé
• Eileithüia
• Arész
• Héphaisztosz (Homérosz szerint közös gyermekük, más forrás szerint Héra egyedül esett teherbe)

Harca Zeusz szeretőivel

Mivel férjének, Zeusznak rengeteg szeretője volt, köztük halandó nők is, a Hérához kapcsolódó történetek közül több is arról szól, hogyan állt bosszút férje választottjain. A tehénné változtatott Iót böglyökkel kínozta, késleltette Létó és Alkméné vajúdását, gonosz tanácsával Szemelé halálát okozta, rábeszélte Artemiszt, hogy nyilazza le a medvévé változtatott Kallisztót.

A szeretők gyermekeit sem kímélte: két kígyót küldött a csecsemő Héraklészra. A felnőtt Héraklészt is sokszor elgáncsolta hősi tettei végrehajtása közben: hamis híresztelésekkel ellene fordította az amazonokat, vihart támasztott az útjába, végül az őrületbe kergette. Csak azután békült meg Héraklésszal, amikor az elnyerte a halhatatlanságot; ekkor feleségül adta hozzá lányát, Hébét.

Istenek közötti helyzete

Nagy tisztelet övezte Hérát, mint az Olümposz királynője. Ezt mutatja Homérosz Íliászának 14-ik dalának több szakasza:

Válaszul Aphrodité, Zeusz lánya, ilyen szavakat szólt:

Héra, te szent úrnő, lánysarja a büszke Kronosznak,

mondd ki, amit gondolsz: megtennem sürget a lelkem;

teljesitem, ha tudom, s ha a kérés nem lehetetlen.”

· · ·

Válaszul így szólt erre mosolyszerető Aphrodíté:

Nem lehet és nem is illik nemmel szólnom a szódra:

hisz te vagy az, ki a legmagasabb Zeusz karja között hálsz.”

– fordította: Devecseri Gábor

Források

• Apollodórosz: Mitológia, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963-07-1368-3 online elérés

További információk

• Héra
• A házasság istennője

• Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap