Húsbarnás őzlábgomba

Megjelenése

A húsbarnás őzlábgomba kalapjának átmérője 2–7 cm, alakja fiatalon domború, tompán kúpos, később kiterül, ellaposodik, középen kissé púpos marad. Széle sokszor hullámos, behasadozó. Fehéres alapszínű felszínén szabálytalanul körkörösen rendeződve húsbarna, bíborbarna pikkelyek találhatóak, a közepe felé egyre sűrűsödve. Közepe már egyszínű, sötétebb. Húsa vékony, puha, törékeny. Színe fehér, a tönk tövében kissé rozsdavörös árnyalatú. Íze nem jellemző, gyenge szaga gyümölcsre (mandarin) emlékeztet.

Sűrűn álló lemezei a tönköt nem érintik. Színük fehér, idősebb korban krémszínű árnyalattal; esetleg borvörösen foltosodhat. Spórapora fehér vagy halványsárga. Spórái oválisak, 6–7,5 x 3,5–5 mikrométeresek.

Zömök, viszonylag vaskos tönkje 2–4 cm magas és 0,3-0,5 cm vastag. Színe felül rózsásfehér, lefelé kissé rozsdavörösen árnyalt. Felső harmadánál szálas, széles, szinte gyapjas, gallérszerű öv található; alatta, lefelé egyre sötétedő, borbarna pelyhek borítják.

Hasonló fajok

Összetéveszthető az ehető karcsú őzlábgombával, a nem ehető büdös őzlábgombával vagy a szintén súlyosan mérgező rózsás őzlábgombával.

Remove ads

Elterjedése és termőhelye

Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Magyarországon nem gyakori. Lomberdők, cserjések, városi parkok, akácosok ritkásabb, gyorsan felmelegedő, napos részein található. A homokos talajt részesíti előnyben. Májustól (de inkább nyár közepétől) októberig terem, többnyire néhányadmagával.

Súlyosan mérgező, halált is okozhat. Nagy mennyiségű alfa-amanitint tartalmaz, amely a gyilkos galócáéra emlékeztető, falloid típusú mérgezést vált ki. A fogyasztás után mintegy tíz órával hányás-hasmenés jelentkezik, majd néhány nappal később májkárosodás lép fel.

Gyors adatok

Ábrázolása egy dán gombakönyvben (F)

Remove ads

Húsbarnás őzlábgomba

Megjelenése

Hasonló fajok

Elterjedése és termőhelye

Kapcsolódó cikkek

Források

Wikiwand - on