Halomsíros kultúra

A halomsíros kultúra Közép-Európát uralta a középső bronzkorban (kb. Kr. e. 1600 – Kr. e. 1200)

Az úněticei kultúra utódja volt Közép-Európában. Ennek törzsterületein kívül kiterjedt például Bajorországra és Württembergre is. Utóda a késő bronzkori urnamezős kultúra volt.

Mint neve is jelezi, megkülönböztető jegye az, hogy halottait sírdombok alá – halomsírokba vagy kurgánokba – temette.

Jellemzően katonatársadalom volt, szétszórt településekkel és erődített központokkal, amely kelet felé a Kárpát-medencéig, azon belül a Tisza folyóig terjeszkedett, észak felé a közép-európai úněticei területeken túl a mai Lengyelországba. Egyes tudósok szerint a kultúra dél-németországi csoportjai egy olyan indoeurópai nyelvi csoporthoz tartozhattak, amilyen a feltételezett italo-kelta csoport is lehetett, az italikus és kelta nyelvek teoretikus közös őse.^[1][2] Ez ellentmond más elméleteknek. Például David W. Anthony szerint a proto-italikus csoportok – és talán a proto-kelták is – korábban, és keletről érkeztek Itáliába, a Balkánról, illetve az adriai régióból.^[3]

Korszakfelosztás

Az alábbi kulturális korszak felosztást Paul Reinecke alkotta 1902-ben, a bronzkori sírokon végzett kutatások alapján. A halomsír kultúra a középső bronzkorban, a B, C1 és C2 periódusokban volt jelen. Halomsírokat a kőkortól a vaskorig máshol is használtak Európában: a halomsíros kultúra nevet azonban egyedül erre a konkrét korszakra és erre a konkrét földrajzi területre használják. A "Ha" a Hallstatt név rövidítése: ezen belül az A és a B az urnamezős kultúra, a C és a D a hallstatti kultúra.

Közép-Európa a bronzkorban
Késő bronzkor
Ha B2/3	800–950 Kr. e.
Ha B1	950–1050 Kr. e.
Ha A2	1050–1100 Kr. e.
Ha A1	1100–1200 Kr. e.
Bz D	1200–1300 Kr. e.
Középső bronzkor
Bz C2	1300–1400 Kr. e.
Bz C1	1400–1500 Kr. e.
Bz B	1500–1600 Kr. e.
Kora bronzkor
Bz A2	1600–2000 Kr. e.
Bz A1	2000–2200 Kr. e.