Hauszák

A hauszák Nyugat-Afrika legnagyobb etnikai csoportja. Elsősorban a Száhil övezetben és Nigéria, Niger szudáni régiójában élnek, továbbá jelentős számban vannak jelen Kamerun, Elefántcsontpart, Csád, Togo, Ghána,^[1] Szudán és Szaúd-Arábia területén. Egyes csoportjaik az Atlanti-óceán partján telepedtek meg Lagos és Cotonou környékén, illetve az észak-afrikai Líbia területén.

Hauszák

Hausza fiatalok Nigériában

Teljes lélekszám

34 millió

Nyelvek

hausza nyelv

Vallások

iszlám

A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszák témájú médiaállományokat.

Különálló népnek nem tekinthetők,^[2] hamita négerek, akik a hausza nyelvet beszélik, amely az afroázsiai nyelvcsaládba sorolható. Nyelvük az észak-afrikai berberekéhez és az ősi egyiptomiakéhoz hasonlítható.

Hagyományos megélhetésük a földművesség. Ugyanakkor a hausza népek a történelem folyamán fontos szerepet játszottak a Szaharán túli kereskedelemben. Legnagyobb részük muzulmán, kevesen az afrikai törzsi vallások követője.

Történetük

Valószínűleg a hauszák és a velük rokon törzsek a Szahara legdélibb részén élő népek utódai. Őseik amint a fűtakaró csökkent és a Szahara folyamatosan elsivatagosodott, dél felé vonultak, hasonlóan a berberekhez és az egyiptomiakhoz, akik a Szahara kiszáradásával párhuzamosan a Szahara északi határának vonalát követték. Ma ezeket a népeket a hatalmas kiterjedésű sivatag választja el egymástól.

A középkorban a hauszák fontos politikai csoportot alkottak. Ekkor hét államuk volt: Kano, Zaria, Daura, Gobir, Katszina, Biram és Rano. Ezen államok mindegyike egyetlen alapító hét fiától származik. Az államok területe kiterjedt a szomszédos területekre is.

A 19. században a szomszédos fulbék szálláshelyeire törtek. Ezt követően a hausza államok kis törzsekre bomlottak szét. Ezután már csak néhány erősebb hadvezér vagy törzsfőnök tudta rövid időre nemzetté formálni a törzseket.

Népcsoportjaik

A következő nagyobb népcsoportjaikat különböztetjük meg:

• adarava, azna, gubei, tulumi
• hausza
• maguzava
• kurfei
• mauri
• tazarava, tegamava

A népesség

A hausza nyelvet elsődleges nyelvként mintegy 34 millió ember, második nyelvként mintegy 18 millió ember beszéli, összesen kb. 52 millió ember.^[3] A hausza nyelvet beszélő lakosság országonként 2011-ben:^[4][5]

Ország	Hausza nyelvet beszélők
Benin	800,900
Szaúd-Arábia	1,000,000
Burkina Faso	500,000
Kamerun	2,300,500
Ghána	172,000
Niger	12,000,000
Nigéria	35,700,000
Szudán	918,000
Togo	929,600

Hausza építészet

Nagymecset Agadezben (Niger)

Külsőleg a hausza építészet egyszerű, bár az épületek belsejében sokféle dekoratív motívum látható. A hausza épületeket a kiterjedt fafelhasználás különíti el az inkább nyugati, tisztán iszaptégla építészettől. Elképzelhető, hogy ennek a stílusnak az eredete a szőnyeggel borított sátrakból származik, ahol a szőnyegfalakat fokozatosan felváltották a földfalak. A hasonlatosság a hausza építészet egyik legjellemzőbb tulajdonságának, a bordázott kupolának a kiterjedt használatában nyilvánul meg. Ezeket a kupolákat négyzet alakú vagy kör alakú alapra lehet helyezni, vagyis egyetlen központi pontot vagy egy központi négyzetet hozhatnak létre a bordák metszéspontjában. A fából készült bordákat – általában akácfát – ezután sárral tapasztják, absztrakt díszítésekkel borítják. A sík tetőt könnyű sárfalak építésével érik el a bordák tetején a középső és a külső fal között, így a bordákat óriási elemekké vagy hajlított belső profilú merevítőkké alakítják. Ez elsősorban azokban a régióban szükséges, ahol a nagy esőzések gyakorlatilag lehetetlenné teszik a lapostetőket. Ennek egyik érdekesebb eredménye, ahogy az iszlám vallás által előírt téglalap vagy négyzet alakú ház megjelenésének megőrzése érdekében a nádfedeles épületek homlokzatait felépítik. Ezeket a sárból épített homlokzatokat az ajtók feletti bonyolult arabeszk minták élénkítik.^[6][7]