Hej, Dunáról fúj a szél

A Hej, Dunáról fúj a szél kezdetű magyar népdal szövegének mai változatát a különféle szövegvariánsok alapján Kodály Zoltán állította össze. Kodály az 1937-es kiadású Bicinia Hungarica Első füzetében közölte a népdal első két versszakát. A harmadik versszakot későbbi népdalgyűjtések alapján illesztették hozzá.^[1][2]

Hej, Dunáról fúj a szél
Műfaj	magyar népdal
Stílus	vegyes
Hangfaj	pentaton
A kotta hangneme	1. sor: A moll 2. sor: D moll
Sorok	A5 A5 B5 A A B
Hangterjedelem	5–8 5–8 4–8 1–4 1–4 VII–4
Kadencia	7 7 (5) ♭3 ♭3
Szótagszám	7 7 6 7 7 6
Előadásmód	Tempo giusto
Előadási tempó	116
A gyűjtés adatai
Gyűjtő	Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár László
A gyűjtés helye	Felsőireg, Bolhás, Csurgónagymarton, Karád
A gyűjtés ideje	1907, 1922, 1953
(Vár)megye	Tolna vármegye, Somogy vármegye
Kiemelt források
MNT	VIII/A. 693, 696, 709, 742
Bartók-rend	11673
Dobszay	212
Vargyas	01
Népdaltípus	825

Feldolgozások:

Szerző	Mire	Mű	Előadás
Kodály Zoltán	két szólam	Bicinia Hungarica, I. füzet, 11. dal
Bárdos Lajos	két szólamú gyermekkar	Kicsinyek kórusa, II. füzet 3. dal
Halmos László	ének, zongora	Pianoforte II. 17. dal
Bartók Béla	zongora	Improvizációk magyar parasztdalokra 4. darab[3]	[4]
Petres Csaba[5]	két furulya	Tarka madár, 55. kotta
Ludvig József	ének, gitárakkordok	A csitári hegyek alatt, 16. oldal
Bihary Béla	ének, zongora
Ludvig József	ének, gitárakkordok	Kis kacsa fürdik…, 13. oldal

Szövegvariánsok

A népdalgyűjtők 1907-től 1978-ig összesen 68 szövegvariánst gyűjtöttek össze.^[6] A ma használt szöveg első versszakát Kodály saját, ill. Bartók Béla gyűjtéséből szerkesztette egybe.

Kodály Zoltán gyűjtése. (Bolhás, 1922)

Ha Dunáról fun a szél

Feküdj mellém, majd nem ér!

Dunáról fun a szél.

Ha Dunáról nem fujna,

Illen hideg sem volna,

Dunáról fun a szél.^[7]

Bartók Béla gyűjtése (Felsőireg, 1907)

Szőlőhegyön körösztül,

Megy a kislány öccsöstül.

Dunáról fuj a szél.

Ha Dunáról fuj a szél

Szegény embert mindig ér

Dunáról fuj a szél.^[8]

Második versszak: Kodály Zoltán gyűjtése (Csurgónagymarton, 1922)

Hej, Dunárom fun a szél.

Feküdj mellém, maj nem ér!

Dunárom fun a szél.

Nem fekszem én ken mellé,

Nem vagyok én a kendé.

Dunárom fun a szél.^[9]

Harmadik versszak: Vikár László gyűjtése (Karád, 1953)

Hej, Jancsika, Jancsika,

Mér nem nyütté nagyobbra!

Dunárú fun a szél.

Nyütté vóna nagyobbra,

Lettél volna katona.

Dunárú fun a szél.^[10]

A legtöbb változatban Kodálynak az 1922-es gyűjtése során lejegyzett szövegei ismétlődnek. Így feltehetőleg ez volt a népdal eredeti szövegezése is. Alapmotívumai a népi folklórban jól ismert "szegény ember" élete és a párkapcsolati probléma örök kérdése. Ez egészült ki később a refrénre íródott népi csúfolódóval. Mivel a szövegvariánsok nagy része Somogyból származik, így valószínűsíthető, hogy a népdal születésének helyszíne is Somogy vármegye. A változatok között jól megkülönböztethetőek az eredeti motívumból építkező, csiszolt, archaikus és feltehetőleg 19. századi változatok a többi szövegvariánstól, melyek jellemzően egyéni és igénytelen stílusban fogalmazódtak. Az egyes települések fűzfapoétái ugyanis - más népdalokhoz hasonlóan - számtalan obszcén szakaszt írtak a népszerű, eredeti változathoz. Ezek azonban nem terjedtek el, nem váltak közismertté. Ahány falu, annyiféle változat. Népzenei és irodalmi értékkel nem rendelkeznek. Ahogy azt Erdélyi János, az első jelentős népdalgyűjtő is megjegyezte: "... úgy tartoznak a népköltészethez, mint aranyhoz a salak." ^[11]

Kotta és dallam

Dúr és moll változata is létezik, itt a mollt közöljük. A dúr-változat előjegyzése két kereszt, egyébként a kotta azonos.

Hej, Dunáról fúj a szél, szegény embert mindig ér, Dunáról fúj a szél. Ha Dunáról nem fújna, ilyen hideg sem volna, Dunáról fúj a szél.

Hej, Dunáról fúj a szél, feküdj mellém, majd nem ér, Dunáról fúj a szél. Nem fekszem én kend mellé, úgy sem leszek a kendé, Dunáról fúj a szél.

Hej, Jancsika, Jancsika, mért nem nőttél nagyobbra, Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, lettél volna katona, Dunáról fúj a szél.