Scriptores historiae Augustae

Scriptores historiae Augustae (röviden Historia Augusta), azaz „Fenséges történetek” néven nevezik azt az ókori császáréletrajz-gyűjteményt, mely Hadrianus császártól Numerianus császárig 30 császár életrajzát tartalmazza.

Fenséges történetek
Historia Augusta
Szerző	nem ismert
Eredeti cím	Scriptores historiae Augustae
Megírásának időpontja	4. század
Nyelv	latin
Témakör	római császárok életrajzai
Műfaj	életrajzgyűjtemény
Részei	30 fejezet
Kiadás
Magyar kiadás	Historia augusta: Császárok története, Debrecen, Multiplex Media, 2003, ISBN 9632102983, 633 p
Külső hivatkozás	[1]
A latin Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Fenséges történetek témában.

Leírása

A gyűjteményből hiányoznak a 244-től 253-ig terjedő időszak császárai. Maga az életrajz-gyűjtemény hat történetírót nevez meg szerzőként. E hat életrajzíró Aelius Spartianus, Vulcanius Gallicanus és Trebellius Pollio, akik Diocletianus alatt, továbbá Flavius Vopiscus Syracusius, Aelius Lampridius és Iulius Capitolinus akik Nagy Konstantin alatt éltek a fennmaradt szövegek tanúsága szerint. A kutatás mai állása szerint viszont ezek a személyek nem léteztek, az egész gyűjteményt egy, valószínűleg Iulianus császár alatt élt szerző állította össze. E szerzők Suetonius követőjének állítják be magukat.

A műből a pogány császárok apologetikáját olvashatjuk ki – ezzel valószínűleg a szerző saját korának keresztényekkel szemben tanúsított politikáját kritizálja, a múlt eseményeibe csomagolva a kritikát (retrospectio). Az életrajzgyűjtemény szerzője számos forrást használt fel: említésre kerül Marius Maximus életrajza Macrinusról és Heliogabalusról; Hérodianosz műve, Dexipposz írásai, Sextus Aurelius Victor, Eutropius és Ammianus Marcellinus is. Egyes császárok önéletrajza is feldolgozásra került. Noha a szerző Suetonius követőjének tartja magát, mégse követi következetesen annak kategóriáit. Emiatt, valamint a tendenciózusan előadott csodajelek és novellisztikus elemek miatt valószínű a pogány jó császárok apologetikája.