Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Homok
Homoksivatag Marokkóban
Adatok
Képződés típusa	üledékes
Képződés helye	extrabazinális
Szerkezet	szemcsés
Szövet	szemcsés laza
Vegyi összetétel	szilikátos
Ásványos összetétel	változó
Előfordulás	kontinentális, vízi, vulkáni
A Wikimédia Commons tartalmaz Homok témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a homokról, mint kőzettörmelékről szól. Hasonló címmel lásd még: Homok (egyértelműsítő lap).

A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.

Szemcseméret szerint

Marosi homok kitermelése szivattyúzással

Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű homoktípusoknak a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó futóhomok.

Anyaga szerint

A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

• kvarchomok: ritkán szinte teljesen kvarc-szemekből áll, általában a kvarc mellett van benne 2-20% egyéb ásványi szemcse, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok) szemcséi
• dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
• magnetit-homok: túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivinszemekkel
• arkóza homok: gazdag földpáttartalommal

Szerkezete

Homok elektronmikroszkóp alatt

Homokszemcsék közelről

A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.

Vulkáni homok

A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

Földtörténeti előfordulása

A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.

Felhasználása

A kvarchomokot a következő területeken használják:

• betonkészítéshez, kőműves és építési munkákhoz
• polimer padló gyártásához
• útburkolat kialakításához (csúszásgátló hatás)
• műmárvány készítéséhez
• tájrendezéshez
• dekoratív vakolat készítéséhez
• dekoratív elemként akváriumban, terráriumban, állatkertekben és kertépítéshez
• játszótereken homokozókhoz
• félvezetőgyártásban a szilícium alapú mikrochipekhez, az oxigén megkötésével, kvarchomokból nyerik ki a szilíciumot