Horvát Jogok Pártja
párt a mai és jugoszláviai Horvátországban (1991–) From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Horvát Jogok Pártja (horvátul Hrvatska stranka prava, HSP) egy horvátországi szélsőjobboldali, nacionalista,[1][2] radikális és euroszkeptikus politikai párt. A párt nevében szereplő „jog(ok)” szó azokra a jogi és erkölcsi okokra utal, amelyek Horvátország függetlenségét és autonómiáját biztosítják.[3]Míg az HSP megtartotta régi nevét, ma már egy etnocentrikus platformmal rendelkező szélsőjobboldali párt.
Remove ads
Története
A Horvát Jogok Pártját 1990. február 25-én alapították.[4] Más modern horvát pártokkal (például a Horvát Tiszta Jogok Pártjával) együtt az 1861-ben alapított és 1929-ig létező Jogok Pártja örökségét vallja magának, melyet a párt első elnöke, Dobroslav Paraga már az alapításkor kinyilvánított. A pártnak azonban hamarosan kiválásokkal kellett szembesülnie.[4] Az új Horvát Demokrata Jogpárt elnöke Krešimir Pavelić, a párt korábbi titkára lett.[4] Megjelent néhány más jogvédő párt is, amelyek szintén a régi Jogok Pártja szellemi örökösének valloották magukat.[4] A Horvát Jogok Pártja nem vett részt az 1990-es horvát parlamenti választásokon,[5] ami segítette a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) abban, hogy több szavazatot szerezzen.[5]
A HSP politikai vonzereje és ereje az 1991–1992-es időszakban volt a csúcson, amikor a Horvát Védelmi Erők (HOS), a HSP katonai szárnya súlyos terhet vállalt Horvátország védelmében.[5] Paraga a horvát szabadság- és függetlenségi akarat bajnoka volt.[6] Paraga keményen és nyíltan bírálta Franjo Tudjmant Szerbiával való együttműködése és a bosznia-hercegovinai bosnyákokkal való konfliktus miatt.[6] A HSP Ante Starčević írásait és usztasa ideológusok, például Mile Budak írásait használta fel érvként, hogy Tudjman nem volt elég radikális a horvát állam védelmében.[7]
A kormányzó HDZ Vukovár elestéig együttműködött a HSP-vel, majd az HSP és a HOS vezetőit „terrorista tevékenység” és „a demokratikusan megválasztott kormány elleni tevékenység” miatt bebörtönözték. Paragát és a Horvát Jogok Pártját engedetlenség vádjával egy katonai bíróság elé állították.[4] Később szabadon engedték őket. Paraga fő politikai és választási célkitűzése egy Nagy-Horvátország létrehozása és a szerb agresszor teljes legyőzése volt.[5] Az 1992-ben megtartott horvát parlamenti választáson a HDZ a szavazatok 7%-át elvesztette, melyet a Horvát Jogok Pártja szerzett meg,[5] melynek így 5 képviselője lett a száborban.
A párt egyik első posztkommunista vezetője, az egykori kommunista Jugoszlávia idején zajlott horvát tavasz diákvezére, Ante Paradžik politikai disszidens volt, de őt a horvátországi háború alatt egy merényletben megölték. Paraga hatalmi harcba keveredett helyettesével, Anto Đapićcsal. Paraga és Đapić jogi csatát vívott a pártnév használatának jogáért, ezt a vitát Paraga végül elvesztette. Paraga később megalakította a Horvát Jogok Pártja 1861 (HSP 1861) nevű pártot, de ekkorra már politikailag marginalizálódott.
1993. szeptember 17-én a három jogpárt vezetői találkozót tartottak Kutenyában, és megkezdték egy széles körű közös „jogi” programról szóló új szövetség megalakításának előkészületeit.[4] A találkozót a HSP új vezetői, Anto Đapić és Boris Kandare,[4] kezdeményezték, akik meghívták a Horvát Tiszta Jogok Pártja és a Horvát Nemzeti Demokrata Szövetség képviselői, de a találkozó sikertelen volt, és ezek a pártok továbbra is külön úton jártak.[4] Az 1995-ös horvát parlamenti választásokon a HSP a párt rossz helyzete miatt veszített népszerűségéből, melyből a HDZ profitált.[5]
A HSP elnöke ezután hosszú ideig Anto Đapić volt, ám politikai hírnevét súlyosan megtépázta a média, amely megtudta, hogy összejátszva Boris Kandarével, pártja egyik vezetőjével, a jogi kar professzorával csalt, hogy megszerezze első posztgraduális jogi diplomáját a Spliti Egyetemen. Nyilvánosan azzal is vádolták, hogy sérüléseket színlelve szerezte meg a háborús veterán státuszt. E leleplezések ellenére Đapić pályafutását a HSP vezetőjeként ez nem befolyásolta. Még a 2007-es horvátországi választások után is a párt élén maradt (ideiglenesen lemondott, de alig néhány hét alatt visszavonta lemondását). A 2003-as horvát parlamenti választásokon a párt – a Muraközi Párttal, a Zagorjei Demokrata Párttal és a párton kívüli Slaven Leticával szövetségben – a szavazatok 6,4%-át és a 151 mandátumból 8-at szerzett meg. 2005 augusztusában a Horvát Demokratikus Republikánus Párt (horvátul Hrvatska demokratska republicanka stranka, HDRS) egy jobboldali politikai párt, amelyet még 2000. október 21-én hoztak létre három kisebb jobboldali párt egyesülésével[8] beolvadt a Horvát jogok Pártjába.[9]
A HDRS első elnöke Joško Kovač volt. 2007 szeptemberében Miroslav Rožić és Tonči Tadić kiléptek a pártból. A 2007. novemberi horvát parlamenti választáson a párt kudarcot szenvedett, mivel csak a szavazatok 3,5%-át és ezzel egyetlen parlamenti mandátumot szerzett. A 2009-es, a párt számára sem igazán sikeres horvát helyhatósági választások után a pártvezetésben felerősödött a zűrzavar, amikor a korábbi képviselők, Ruža Tomašić és Pero Kovačević vezette frakció megalakította a " Dr. Ante Starčević Horvát Jogok Pártja" nevű frakcióját.
A 2009. november 7-én tartott pártgyűlésen Đapić hivatalosan is lemondott posztjáról, így a párt tagjai új vezetőt választhattak Daniel Srb személyebn, aki két másik jelöltet győzött le, hogy a párt új elnöke legyen. A Horvát Jogok Pártja bejelentette, hogy a 2011-es horvát parlamenti választások során a VII. választókerületben (elsődleges Lika és Gorski Kotar) a listájukon kizárólag nők lesznek.[10]
A 2011-es horvát parlamenti választásokon fordult elő először, hogy a párt nem szerzett parlamenti mandátumot, ami válsághoz vezetett; a párt dalmát szervezetének vezetői Anto Đapić tiszteletbeli elnök lemondását követelték.[11] Ennek hatására Đapić távozott a pártpolitikából.[12] 2013. január 28-án a Horvát Jogok Pártjának elnöksége is kizárta a pártból korábbi tiszteletbeli elnökét, Đapićot. Srb, a párt elnöke azt mondta, Đapićot azért zárták ki, mert megszegte azt az ígéretét, hogy nem fog politizálni. Đapić elmondta, hogy megdöbbentette a döntés.[13]
Remove ads
Választási eredmények
1 a Horvát Kereszténydemokrata Unióval közös koalícióban
2 a Költözés Koalíció eredménye, melynek legnagyobb ereje a Horvát Jogok Pártja
1 a Szövetség Horvátországért eredménye, melynek egyik ereje a Horvát Jogok Pártja
2 a Függetlenek Horvátországért párttal közös listán
Remove ads
Jegyzetek
Irodalom
További információk
Fordítás
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads