IV. Frigyes nápolyi király

a nápolyi székhelyű, a Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság uralkodója From Wikipedia, the free encyclopedia

IV. Frigyes nápolyi király
Remove ads

IV. Frigyes (Nápoly, 1452. április 19.Tours, 1504. november 9.) vagy más számozás szerint II. Frigyes, avagy I. Frigyes, olaszul: Federico IV (I) d'Aragona, spanyolul: Federico IV (I) de Nápoles, katalánul: Frederic IV (I) de Nàpols, franciául: Frédéric II de Naples, Szicília (Nápoly) királya:[1] (14961501). Aragóniai Beatrix magyar királyné bátyja. A Trastámara-ház nápolyi ágának a tagja, és ennek az ágnak az utolsó képviselője a nápolyi trónon. Nevét III. Frigyes német-római császár tiszteletére kapta, akit a születése évében koronáztak császárrá Rómában, ami után az újdonsült császár ellátogatott a Nápolyi Királyságba, és lett a keresztapja az újszülött csecsemőnek.

Gyors adatok
Remove ads

Élete

Thumb
IV. Frigyes érméje

I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella nápolyi királyné másodszülött fia volt. Squilacce és Altamura és Tarantó hercege volt. 1468-ban apjai helytartóvá nevezte ki Apuliában. 1479-től 1482-ig Franciaországban élt, miután 1479-ben feleségül vette IX. Amadé savoyai herceg és Valois Jolán francia királyi hercegnő elsőszülött lányát, Annát, aki 1480-ban az első lányuk, Sarolta születése után röviddel gyermekágyi lázban meghalt. Unokaöccse, a gyermektelen II. Ferdinánd nápolyi király a halálos ágyán 1496. október 5-én Frigyest jelölte trónutódjául, aki két nappal később unokaöccse halálakor, 1496. október 7-én lépett trónra. VI. Sándor pápa 1497. június 7-én iktatta be hivatalosan, és 1497. augusztus 10-én Capuában királlyá koronázták. 1500. november 11-én a II. Ferdinánd aragóniai király és XII. Lajos francia király között létrejött granadai szerződés értelmében a két uralkodó felosztotta egymás között Frigyes királyságát. 1501 szeptemberében a franciák elfoglalták az országot, és ő kénytelen volt lemondani. XII. Lajos Franciaországba internálta, és Maine Grófságot és 50 000 font évjáradékot kapott. A franciaországi fogságban halt meg.

Beatrix királyné, miután 1500-ban a pápa elválasztotta II. Ulászlótól éppen a hazája e sorsfordító évében, 1501. március 16-án tért újra haza. A bátyja, IV. Frigyes és második felesége, Izabella királyné fogadta. A röviddel utána, május 25-én született unokaöccsét ő tartotta keresztvíz alá, és a Cézár (olaszul: Cesare) nevet kapta. A franciák bevonulása után Ischia szigetére menekült, majd a franciák kivonulása után újra Nápolyban élt, ahol 1508-ban halt meg.[2]

Remove ads

Gyermekei

Remove ads

Családfa

V. Alfonz aragóniai király
* 1394/6
† 1458. VI. 27.
  Giraldona Carlino
* 1400/1
† 1468 körül
  Chiaromontei Trisztán copertinói gróf
* 1380 körül
† 1432/3. XI. 15. után
  Balzo–Orsini Katalin
* ?
† 1431 előtt
         
     
  I. Ferdinánd nápolyi király
* 1423. VII. 22.
† 1494. I. 25.
  Chiaromonte Izabella
* 1424
† 1465. III. 30.
 
     
   
1
Savoyai Anna
* 1455. VI. 1.
† 1480. II.
OO   1479. III.
IV. Frigyes
* 1452- IV. 9.
† 1504. XI. 19.
2
Balzo Izabella
* 1468. VI. 24.
† 1533. V. 22.
OO   1486. XI. 28.
                   
   1    2    2    2    2        
Sarolta
* 1480. II.
† 1506. X. 16.
 
Ferdinánd
* 1488. XII. 15.
† 1550. X. 26.
 
Júlia
* 1492
† 1542. III. 10.
 
Alfonz
* 1499. IV. 8.
† 1501/3
 
Izabella
* 1500 körül
† 1550.. I. 22.
 
   2
Cézár
* 1501. V. 25.
† 1501/3
 

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads