Inváziós fajok Új-Zélandon

Az új-zélandi inváziós fajok az új-zélandi élővilág azon fajai, amelyeket szándékosan vagy véletlenül az emberek hoztak be és ellenségek híján széles körben elterjedtek az endemikus fajok rovására. Nem számítanak közéjük azok az importált növény- és állatfajok, amelyeket a mezőgazdaságban termesztenek, tenyésztenek, és ezért úgymond ellenőrzés alatt vannak, nem vadulnak el, bár végső soron nyilvánvalóan ezek a fajok is hatással vannak a szigetország élővilágára.

Állatvilág

Már az 1953-as első átfogó természetvédelmi törvény foglalkozott a helyi élővilág védelme mellett a behurcolt ártalmas állatfajok problémájával is, és meghatározta azokat a fajokat, amik nem részesülnek védelemben és szabadon irthatók. A biobiztonsággal foglalkozó kormányzati szervek azóta is rendszeresen dolgoznak a behurcolt állatfajok elleni küzdelem ügyén. 2016-ban a kormány Predator Free 2050 néven ambiciózus programot terjesztett elő azzal a céllal, hogy 2050-re az ország területét megszabadítsa a legkárosabb ragadozóktól (főleg a patkányok, hermelinek, és a közönséges rókakuzu), amik különösen fenyegetik az őshonos, röpképtelen madarakat.^[1] A behurcolt állatfajok más része, különösen a vadászatra behozott nagy testű állatok csekélyebb veszélyt jelentenek, állományuk könnyen kontrollálható. Egyes importált állatok, mint a házi ló elvadult állományai utóbb védelemben is részesültek különleges genetikai értékük miatt.

Az inváziós állatfajok közül néhány fontosabb az alábbi listában található:

Emlősök Vándorpatkány (Rattus norvegicus) Házi patkány (Rattus rattus) Kiore (a már a maorik által behurcolt polinéziai patkányféle)[2] Macska Zerge Közönséges rókakuzu (Trichosurus vulpecula)[3][4] Mezei nyúl Európai sün[5] Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)[6] Dámszarvasok Vadászgörény (Mustela putorius furo)[7] Házi kecske Sörényes tahr Kaimanawa ló(wd)(Equus ferus caballus)[* 1] Házi egér (Mus musculus)[8] Házi sertés elszabadult állományai Hermelin (Mustela erminea)[3][9][* 2] Wallaby Gímszarvas Szikaszarvas Sörényes szarvas Számbárszarvas Fehérfarkú szarvas Vapiti Menyét Csúszómászók Vakondgyíkfélék[10][* 3]

Madarak Feketehátú fuvolázómadár Kanadai lúd[* 4] Pásztormejnó[3] Tőkés réce Vetési varjú Zöldike Zsezse [11] Citromsármány Sövénysármány Tengelic Seregély Erdei szürkebegy Szivárványos lóripapagáj(wd) Halak Koi ponty [12] Szúnyogirtó fogasponty Vörösszárnyú keszeg [13] Harcsa Sebes pisztráng[14] Gerinctelenek Polistes chinensis (ázsiai darázsféle) Polistes humilis (ausztráliai darázs) Kecskedarázs Német darázs Didemnum vexillum (tengeri zsákállatféle) Ázsiai méhatka Pókok 2021-ben 73 behozott pókfajt tartottak számon, közülük 50 Ausztráliából származik, köztük fontosak: Philoponella congregabilis[15] Latrodectus hasselti (redback spider) ami valószínűleg egy acélszállítmánnyal érkezett a 80-as években[15]

Növényvilág

2001-ben National Pest Plant Accord néven országos érvényű listát fogadtak el mintegy 120 kártékony inváziós növényfajról, amelyeket tilos árusítani, szaporítani vagy más módon terjeszteni. A listát rendszeresen karbantartják, azon szerepelnek a regionális és országos veszélyt jelentő növények is. A Természetvédelmi Hivatal emellett ugyancsak számon tart 328 szövetes növényt, amelyek környezetvédelmi szempontból gyomnövénynek számítanak.^[16]

A leismertebb inváziós növényfajok illetve nemzetségek közül néhányat az alábbi lista tartalmaz:

Akácia fajok, leginkább Ausztráliából származnak Medveköröm Agapanthus Nyílfű Olasznád[17] Ártéri japánkeserűfű Banana passionfruit Blackberry[16] Boneseed (Chrysanthemoides monilifera) Ördögcérna (növénynemzetség) (Lycium ferossimum) Seprűzanót Rhamnus alaternus Mezei aszat Drosera capensis Moraea Ricinus[18] Schinus terebinthifolius Asparagus scandens Darwin-borbolya

Didymosphenia geminata (különösen veszélyes édesvízi algaféle) Mezei zsurló Vízi harmatkása Európai sünzanót Csarab Japán lonc Sokvirágú jázmin Hedychium gardnerianum Sétányrózsa Csavarttűjű fenyő Japánnaspolya Csillagfürt Anredera cordifolia Erigeron karvinskianus Ageratina adenophora Dipogon lignosus Ageratina riparia Szulákfélék (Convolvulus)[19] Araujia sericifera Erdei iszalag

Egeria (növény) Lagarosiphon major Ezüstös pampafű Fagyal (Ligustrum) Ligustrum lucidum Ligustrum sinense Réti füzény Cestrum nocturnum Aggófű Pontusi havasszépe Osmunda regalis Hamvas fűz Salix × fragilis Onopordum acanthium Asparagus asparagoides Hegyi juhar Tradescantia fluminensis Hydrocotyle umbellata Solanum mauritianum Sárga nőszirom

• 
  Közép-európai eredetű erdei iszalag fojtogat egy endemikus „káposztafát” (Cabbage tree, Cordyline australis)
• 
  Az őserdőtől mezőgazdasági célból megtisztított területet elborította az invazív európai sünzanót
• 
  Az invazív erdei csillagfürt Új-Zélandon
• 
  Az inváziós fafajok irtása a Kawarau szurdokban (méreggel permetezés)

Megjegyzések

1. A 19. századtól elszabadult házi lovak utódai. 1979-re létszámuk 174 darabra csökkent. 1981-ben állományukat genetikai értékük miatt védetté nyilvánították, de számukat szoros ellenőrzés alatt tartják.
2. A hermelineket az ugyancsak betelepített nyulak állományának kontrollálása érdekében hozták be, de nagymértékben elszaporodtak és súlyos veszélyt jelentenek az őshonos madárvilágra. A partközeli, a különösen védett madárfajoknak menedéket adó szigetekre is át tudnak úszni. Bundájuk csak a hűvös Déli-szigeten fordul időnként fehérre.
3. Ausztráliából érkeztek, valószínűleg teherhajók potyautasaiként az 1960-as években
4. Vadászati célra telepítették be őket a 20. század elején, de elszaporodásuk jelentős károkat okoz a mezőgazdasági területeken