Járvány

Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.

Az 1972-es jugoszláviai himlőjárvány egyik áldozatának kezei (Koszovó, 1972. március)

Járványgrafikon, amely az új ebola (Eb) fertőzések számát mutatja az idő múlásával

Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben

Ismertebb járványok

• Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.^[1]
• Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
• Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza ebola, a malária, a SARS, a Covid19 és az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.

Feketehimlő-járványok

1963 nyarán halálos áldozatokkal járó feketehimlő-járvány pusztított Wrocławban, a várost karanténba zárták egy hónapra. Kilencen haltak meg, a legtöbbjük egészségügyi dolgozó volt. Néhány hét alatt 8 millió embert oltottak be, ez volt a valaha volt legnagyobb járványügyi akció Európában. Magyarország segítséget nyújtott a betegség leküzdéséhez.

Pestisjárványok

A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő „fekete halál” megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.”^[2]

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,^[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.

Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem kezelőorvosa nem gyanakodott semmi veszélyre.

– Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I. ^[6]

Influenzajárványok

A modern korban az 1918–1919-es spanyolnátha járvány pandémia volt, és a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány vagy a 2019 decemberében kitört Covid19-pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.^[7] A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.^[8]

Új járványok kitörését befolyásoló tényezők

A Covid19-pandémia terjedése Németországban 2020. február 27-től kezdődően március 21-ig

A közösségi távolságtartás hatékony stratégia a járványok ellen

1. Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
2. Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
3. Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
4. Kórházak és orvosi beavatkozások
5. A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
6. Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége
7. Nemzetközi utazások
8. Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége
9. Nemzetközi kereskedelem
10. Éghajlatváltozás

A legnagyobb járványok

A legnagyobb ismert járványok a történelemben, a halálos áldozatok számát tekintve.

A legnagyobb járványok / pandémiák

No.	Járvány/pandémia neve	Kórokozó	Halálos áldozatok száma	Áldozatok a globális népesség arányában	Regionális népesség arányában	Év	Hely
1	Fekete halál	Bubópestis	75–200 millió	17–54% [9]	30–60%-a az európai népességnek[10]	1346–1353	Európa, Ázsia, Észak-Afrika
2	Spanyolnátha	Influenza A/H1N1	17–100 millió	1–5,4%[11][12]	–	1918–1920	világszerte
3	Iusztinianoszi pestisjárvány	Bubópestis	15–100 millió	7–30%	25–60%-a az európai népességnek[13]	541–549	Észak-Afrika, Európa, Nyugat-Ázsia
4	HIV/AIDS epidémia	HIV/AIDS	43 millió (2024 elején)	kb. 0,5% [14]	–	1981–máig[15]	világszerte
5	Covid19-pandémia	COVID-19	7–21 millió[16][17]	0.1–0,46%[18]	–	2019–máig	világszerte
6	Harmadik pestisjárvány	Bubópestis	12–15 millió	[19]	–	1855–1960	világszerte
7	Cocoliztli epidémia (1545–1548)	Cocoliztli, azonosítatlan kórokozó	5–15 millió	1–3%	27–80%-a a mexikói népeeségnek[20]	1545–1548	Mexikó
8	Antoninusi járvány	fekete himlő vagy kanyaró	5–10 millió	3–6%[9]	25–33%-a a római birodalom népességének[21]	165–180 (possibly up to 190)	Római Birodalom
9	1520. évi mexikói himlőjárvány	himlő	5–8 millió	1–2%	23–37%-a a mexikói népességnek[20]	1519–1520	Új-Spanyolország
10	1918–1922-as oroszországi tífuszjárvány	tífusz	2–3 millió	0.1–0.16%[12][22]	1–1.6%-a az orosz népességnek[23]	1918–1922	Oroszország
11	1957–1958-as influenza járvány	Influenza A/H2N2	1–4 millió	0.03–0.1%[18]	–	1957–1958	világszerte
12	hongkongi influenza	Influenza A/H3N2	1–4 millió	0.03–0.1%[18]	–	1968–1969	világszerte
13	Cocoliztli 1576-os járványa	Cocoliztli	2–2.5 millió	0.4–0.5%[9]	50%-a a mexikói népességnek[20]	1576–1580	Mexikó
14	735–737-os japán himlőjárvány	himlő	2 millió	1%[9]	33%-a a japán népességnek[24]	735–737	Japán
15	1772–1773-as perzsa pestis	Bubópestis	2 millió	0.2–0.3%[9]	[25]	1772–1773	Perzsia
16	Nápolyi pestis	Bubópestis	1.25 millió	0.2%[9]	[25]	1656–1658	Dél-Itália
17	1846–1860-os kolerajárvány	Kolera	1 millió+	0.08%[9]	–	1846–1860	világszerte
18	1629–1631-os itáliai pestisjárvány	Bubópestis	1 millió	0.2%[9]	[25]	1629–1631	Itália
19	1889–1890-es influenza világjárvány	Influenza (vitatott)[26][27]	1 millió	0.07%[9]	–	1889−1890	világszerte