Kínai hadtudományos irodalom

Kína különleges figyelmet érdemel a hadtudomány iránt érdeklődő és a hadtudománnyal foglalkozó szakemberek részéről, hiszen e majd négyezer éves kultúra háborúktól terhes történelme során roppant mennyiségű elméleti mű született a hadtudomány, hadviselés, hadvezetés stb. témakörben. Ha csupán a történetei művekben megörökített háborúkat számoljuk össze, a legendák korától a 19. századi Ópiumháborúkig, Kína nem kevesebb mint 3645 alkalommal viselt külső vagy belső háborút. E meghökkentő mennyiségű hadi vállalkozás több száz hadvezért, tudóst, írástudót sarkallt arra, hogy a taktika és stratégia kérdéseiről, valamint a hadászatról, haditechnikáról, a kor keretei között, tudományos igénnyel értekezzen, saját gyakorlati tapasztalatukat, vagy csupán elképzeléseiket, elméleteiket, bambuszcsíkokra, selyemre vagy papírra vessék. Máig négy-, ötszáz ilyen mű létezéséről van tudomásunk, melyek közül csak alig néhány tucat került a modern tudományos érdeklődés középpontjába.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Szórványok

A hadművészet tudatos és rendszerezett fogalma nem korábbi az i. e. 4. századnál, ugyanis ebből az időből maradt ránk töredékes formában a legrégibb görög nyelvű hadművészeti kézikönyv.^[1] A hadművészet, ez a nemzedékről nemzedékre öröklődő, évszázadok katonai, harci tapasztalatait összegző mindig meg-megújuló ismeretanyag, módszertár azonban sokkal régebbi az áttekintésének, összegzésének, rendszerbefoglalásának első kísérleteivel. Mondhatjuk, hogy a hadművészet a fegyveres erőszakkal, a háborúval egyidős. A hadtudományos irodalom előtti hadművészet szorosan összekapcsolódik a hadtörténettel, hiszen ezen harcokban, ütközetekben, háborúkban alkalmazott hadműveletek segítségével rekonstruálható a korabeli hadművészet főbb elvei, módszerei. Épp ezért az ókori hadviselésnek csaknem egyenértékű forrásai a szorosabb értelemben vett hadtudományi, elméleti munkák mellett a történetírók, filozófusok, politikusok katonai vonatkozású, legtöbbször csak odavetett, esetleges adatai is.

A hadművészeti, katonai irodalom Kínában a Csou (Zhou)-kor utolsó szakaszában, a Hadakozó fejedelemségek idején (i. e. 403-221) született meg. Az ekkor megjelenő hadtudománynak elsődleges célja, hogy az elavult és nem hatékony patriarchális szervezésű hadsereg helyett, egy új ütőképes és a hegemóniát megszerezni képes hadsereg felállításának, megszervezésének, irányításának feltételeit felvázolja, egy új típusú háború, a hegemón-háború elméletét kidolgozza. Ahhoz hasonlóan, ahogy ekkoriban a politikai filozófiai gondolkozásban is jelentős fordulópontot hozott az, hogy az állami érdekeknek alárendelik-e a patriarchális érdekeket, a hadtudományi művek is akkor bizonyultak sikeresnek, előremutatónak, ha a hadsereg, a hadviselés érdekei alá tudták rendelni a patriarchális arisztokrácia érdekeit.^[2]

A kínai hadtudomány fontos forrásai azon filozófiai, illetve történeti művek, melyek hosszabb-rövidebb terjedelemben foglalkoznak a hadviselés politikai, gazdasági, társadalmi, morális, filozófiai, valamint technikai kérdéseivel. részleteivel. A továbbiakban az olyan művek rövid felsorolása található, melyek szórványokban tartalmaznak a hadtudományos irodalom tárgykörébe sorolható részleteket, fejezeteket, de ennek ellenére maguk a művek nem tekinthetők kifejezetten hadtudományos szakmunkáknak.

Filozófia művek:

• Tao Te king (Dao de jing) 道德經
• Csuang-ce (Zhuangzi) 莊子
• Ven-ce (Wenzi) 文子
• Kuj Ku-ce (Gui Guzi) 鬼谷子
• Ho Kuan-ce (He Guanzi) 鶡冠子
• Meng-ce (Mengzi) 孟子
• Hszün-ce (Xunzi) 荀子
• Kuan-ce (Guanzi) 管子
• Mo-ce (Mozi) 墨子
• Han Fej-ce (Han Feizi) 韓非子

Történeti művek:

• Co csuan (Zuo zhuan) 左傳
• Csan-kuo cö (Zhanguo ce) 戰國策
• Si ki (Shi ji) 史記
• Valamennyi hivatalos dinasztikus történeti mű.

Mennyisége

Lásd^[3]

Dinasztiák, korok	Évek száma	A hadtudományos művek száma	Százalékban	Könyv/Év
Csou (Zhou)	809	92	11,4	0,10
Csin (Qin)	14	20	2,5	1,33
Han	422	25	3,1	0,06
Három királyság	59	60	7,4	1,07
Cin (Jin)	155	16	2,0	0,07
Északi és déli dinasztiák	102	23	2,8	0,14
Szuj (Sui) és Tang	325	77	9,6	0,24
Öt dinasztia, Szung (Song)	372	107	13,3	0,29
Liao, Jüan (Yuan) stb.	253	16	2,0	0,04
Ming	276	268	33,3	0,97
Csing (Qing)	267	101	12,5	0,38

A hadművészeti kánon hét könyve

Bővebben: A hadművészeti kánon hét könyve

A Szung (Song)-dinasztia idején, a 11. században a konfuciánus, a taoista és a buddhista művekhez hasonlóan kanonizálták a hadművészet legjelesebb kézikönyveket is. A hadművészeti kánon hét könyve című gyűjteménybe hét, addig született mű került be. Azon műveket gyűjtötték egybe, melyeket annyira jelentős és hasznos alkotásnak minősíttették, hogy alapos tanulmányozásukat és ismeretüket hosszú évszázadokon át kötelezően megkívánták valamennyi felelős rangban, fokozatban álló politikustól és katonaembertől. Így célszerű ezen műveket egy külön táblázatban ismertetni:

Cím	Szerző	Tartalom	Dinasztia	Dátum	Kép	Leírás
1400 Szun-ce: (Sunzi:) A háború művészete (Szun-ce ping-fa (Sunzi bingfa) 孫子兵法)[4]	Szun-ce (Sunzi) (孫子)	A mű logikusan szerkesztett 13 fejezetben a hadviselés olyan alapvető kérdésköreit tárgyalja, mint a diplomácia a különböző államok között, a hadviselés gazdasági feltételei, konkrét taktikai és hadműveleti problémák, terepviszonyok és a hírszerzés.	0794Tavasz és ősz korszak (valójában a Hadakozó fejedelemségek kora)	0794 bizonytalan, hagyományosan: kb. i. e. 6. század		A háború művészetének bambuszcsíkokra írt, a korabeli formátumot idéző kiadása Csien-lung (Qianlong) császár uralkodása idejéről.
1400Vu-ce (Wuzi): A háború művészete (Vu-ce ping fa (Wuzi bing fa) 吳子兵法)[5]	Vu-ce (Wuzi) (吳子)	A mű hat fejezetben a 6 fejezetben a hadszervezés, hadviselés elméleti és gyakorlati kérdéseit, valamint annak politikai aspektusait tárgyalja párbeszédes formában.	0794a Hadakozó fejedelemségek kora	0794 bizonytalan, hagyományosan: kb. i. e. 4. század		Vu csi (Wu Qu) portréja
A tábornagy metódusa (Sze-ma fa (Sima fa) 司馬法)[6]	Sze-ma Zsang-csü (Sima Rangju) (司馬穰苴)	A szöveg öt fejezetben tárgyalja az általános politika, valamint a hadtudomány olyan kérdéseit, mint a haderő szervezés, a katonai közigazgatás, a fegyelem, az alapvető morális értékek, a stratégia és a taktika.	0794a Hadakozó fejedelemségek kora	0794i. e. 4. század		A Sze-ma fa (Sima fa) Ming-kori kiadásának első lapja
A hat titkos tanítás (Liu tao 六韬)[m 1]	Csiang Ce-ja (Jiang Ziya) (姜子牙)	Taj Kung (Tai Gong) politikai és hadászati útmutatásait tartalmazza, amelyet a Cso (Zhou)-dinasztia ven (Wen) és Vu (Wu) királya számára adott elő. A mű nem csupán a hadviselés és a stratégia, taktika kérdéseit tárgyalja, de részletesen kitér a kormányzás alapelveire is.	0794Csou (Zhou)-kor	0794 hagyományosan: i. e. 11. század		Csiang Ce-ja (Jiang Ziya) portréja
Vej Liao-ce (Wei Liaozi) (尉繚子)[7]	Vej Liao (Wei Liao) (尉繚)	A mű összesen 24 fejezetben tárgyalja a hadviselés, fegyveres konfliktusok civil és katonai szempontjait. Nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági termelő munkára és az emberekre, melyeket az állam két legfontosabb pillérének tart. A kormányzati értékek közül az emberségességet és az erényt hangsúlyozza.	0794a Hadakozó fejedelemségek kora	0794i. e. 4-3. század		A mű hagyományos kiadásának első lapja
Huang Si-kung (Huang Shigong) három stratégiája (Huang Si-kung szan lüe (Huang Shigong san lüe) 黄石公三略)[8]	0794bizonytalan, hagyományosan: Csiang Ce-ja (Jiang Ziya) (姜子牙)	A mű 3 fejezetben a helyes kormányzás módszerére és a hadsereg igazgatására fókuszál. Tetten érhető az erős taoista hatás, ugyanakkor jelen vannak benne a konfuciánus eszmények és a legizmus tanítása is.	0794Keleti Han-dinasztia	0794időszámítás kezdete körül		A mű hagyományos kiadásának első lapja
Tang Taj-cung (Tang Taizong) és Li vej-kung (Li Weigong) dialógusai Tang Taj-cung Li Vej-kung ven-tuj (Tang Taizong Li Weigong wendui) 唐太宗李衛公問對)[9]	Taj-cung (Taizong) császár (太宗) és Li Csing (Li Jing) (李靖)	hamarosan	0794 Tang-kor	0794 7. század		A Tang-dinasztia császárának, Taj-cung (Taizong)nak a portréja

Egyéb művek

Cím	Szerző	Tartalom	Korszak	Dátum	Kép	Leírás
1400 Szun Pin: (Sun Bin:)A háború művészete (Szun Pin ping fa (Sun Bin bing fa) 孫臏兵法)[10]	Szun Pin (Sun Bin) (孫臏)	hamarosan	0794a Hadakozó fejedelemségek kora	0794i. e. 4. század	nincs	nincs
Harminchat taktika (Szan-si-liu csi (Sanshiliu ji) 三十六計)[11]	Ismeretlen	hamarosan	0794 Bizonytalan	0794 Bizonytalan		A mű Ming-kori kiadásának egyik oldala.
A hadművészet klasszikusainak legfontosabb gyűjteménye (Vu-csing cung-jao (Wujing zongyao) 武經總要)[11]	Ceng Kung-liang (Zeng Gongliang) (曾公亮), Ting Tu (Ding Du) (丁度), Jang Vej-tö (Yang Weide) (楊惟德)	hamarosan	0794Északi Szung (Song)-dinasztia	0794i. sz. 1044.		hamarosan
A tüzes sárkány könyve (Huo lung csing (Huo long jing) 火龍經)[11]	Csiao Jü (Jiao Yu) (焦玉) Liu Csi (Liu Ji) (劉基)	hamarosan	0794Ming-dinasztia	079414. század		hamarosan
Csi hsziao hszin su (Ji xiao xin shu) (紀效新書)[11]	Csi Csi-kuang (Qi Jiguang) (戚继光)	hamarosan	0794a Ming-dinasztia	079416. század		A mű szerzőjének, Csi Csi-kuang (Qi Jiguang)nak a mellszobra.

Megjegyzések

1. A művet Tokaji Zsolt fordította magyarra: Tokaji 2011. Második kiadás: 2016. 21–180. o.