Kínai halomsírok

A kínai halomsírok többsége ősi mauzóleum és sírhely, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az ókor sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a többségében döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Kínai halomsírok
Ország	Kína
Típus	mauzóleum
Elhelyezkedése
Kínai halomsírok Pozíció Kína térképén
é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338056, 108.569722
Sablon Wikidata Segítség

A Han-dinasztia egyik császárának sírhelye Hszian közelében.

A ma ismert kínai halomsírok közül a legtöbb Senhszi (Shaanxi) tartományban, Hszian (Xi'an) tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak. Ilyen halmok épültek azonban már korábban, majd később, a Han-dinasztia idején is.

Elhelyezkedésük

Kínában mintegy 100 ilyen építményt tartanak nyilván. Ezek nagy része Senhszi (Shaanxi) tartományban, Hszian (Xi'an) város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben.

Nyugati megismerésük története

1667-ben Athanasius Kircher jezsuita pap már írt a kínai piramisokról China monumentis Illustrata című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben Fred Meyer Schroder és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy Victor Segalen vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírjáról és a térségben található többi halomról Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han című munkájában.^[1]

A szaktudomány által már ismert halmok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A második világháború végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobbról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.^[2]

A kutatók az amerikai katona fényképfelvételét később a kínai Han-dinasztia Han Vu-ti (Han Wudi) nevű császárának Maoling nevű, ismert sírhelyével azonosították.^[3]

Földrajzi elhelyezkedésük

Az ÉSz 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt téglalapon belül mintegy 27 „piramis” található. További nyolc van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.

Csoportjaik

Gaozong Tang császár sírépítményéhez vezető út, egyike a számos Tang kori császári mauzóleumnak Xian környékén

Hszian piramisai (halomsírjai)

Hszian városa melletti halomsírok alkotják a legtöbb kínai piramist.

Név	Méret	Koordináták
Maoling piramis, 1. sorszámú piramis	222 x 217 m	é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338055555556, 108.56972222222
6. piramis	153 x 158 m	é. sz. 34° 21′ 47″, k. h. 108° 37′ 49″34.363055555556, 108.63027777778
7. piramis	149 x 155 m	é. sz. 34° 21′ 42″, k. h. 108° 38′ 24″34.361666666667, 108.64
11. piramis	155 x 154 m	é. sz. 34° 22′ 29″, k. h. 108° 41′ 51″34.374722222222, 108.6975
15. piramis	219 x 230 m	é. sz. 34° 23′ 52″, k. h. 108° 42′ 45″34.397777777778, 108.7125
31. piramis	126 x 149 m	é. sz. 34° 14′ 09″, k. h. 109° 07′ 07″34.235833333333, 109.11861111111
33., 34., 35. piramisok	kb. 160 x 167 m	é. sz. 34° 10′ 45″, k. h. 109° 01′ 41″34.179166666667, 109.02805555556, é. sz. 34° 10′ 52″, k. h. 109° 01′ 20″34.181111111111, 109.02222222222

Santung piramisai

Santung tartomány halomsírjai Kína keleti részén.

• Shao-hao tumulusa Csüfutól keletre fekszik.
• Qi állam (齊 田王陵) hercegeinek tumulusai Zibo (淄博) közelében.

Északkeleti piramisok

Csilin, Liaoning és Belső-Mongólia tartományainak halomsírjai.

• A legismertebb közülük egy kőből épült lépcsős piramis Csilinben, a koreai határ közelében, amit A tábornok sírjának neveznek. A koreai Kogurjo állam (i. e. 37 – i. sz. 668) Mandzsúria felettti uralma idején épült.
• A Hongshan-kultúrához tartozó piramisok és tumulusok

Északnyugati piramisok

A Nyugati Hszia-dinasztia korából származó tumulusok, Yinchuan (银川) közelében, a Ninghszia-Huj Autonóm Területen; 204 sír, köztük 9 uralkodói.

Galéria

• 
  Csin Si Huang-ti mauzóleuma Hszian mellett
• 
  "A tábornok sírja" a koreai határnál
• 
  A Nyugati Hszia-dinasztia egyik uralkodójának sírja Ninghszia területén
• 
  Han Jang Ling egy piramisának modellje
• 
  Sao-hao tumulusa, Csüfu

Feltáró munka

Han Jang Ling császár (uralkodott: i. e. 156 - 141) piramisában feltárt agyagfigurák: háziállatok és női szolgálók szobrai.

Az 1980-as évek óta intenzív feltáró munka folyik Hszian környékén, különös tekintettel az agyaghadsereg leleteire. A tízezrével előkerült, legtöbbször aprólékos restaurációt igénylő műtárgyak miatt a munka rendkívül időigényes.

A kínai kormány a korábbi feltárások tapasztalatait leszűrve (amikor a leletek nagy részét a feltárás után nem sikerült megmenteni a jelentős állagromlástól) úgy döntött, hogy 2050-ig eláll a helyszín további régészeti feltárásától, különösen az Első Császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) valószínűleg rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott sírját rejtő óriási halomsír megbontásától.^[4]