Betegség

A betegség az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek. A betegség legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte. A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza a beteg élőlény életfolyamatait, mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét. A betegség lehet örökletes, szervi eredetű, parazitás vagy sérülésből eredő. Ezenkívül lehet pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű is. A betegségek leküzdésével, illetve a tünetek enyhítésével az orvostudomány foglalkozik.

Albrecht Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa, a bibliai jelenet magyarázatai szerint az egyik lovas a betegség, a ragály és a halál allegóriája

Hügieia, az egészség istennője a görög mitológiában

A pszichológiában néha nehéz megkülönböztetni az (átlagtól való) eltérés, a furcsaság, az elváltozás, a viselkedészavar, illetve a pszichés betegség fogalmát. Egy széles körben elfogadott definíció szerint az egyén csak akkor tekinthető pszichés értelemben betegnek, ha a megvalósított viselkedést egyszerre jellemzi az alábbi négy jellemző:

• deviancia: a megvalósított viselkedés mások számára feltűnést keltő, szokatlan, esetleg érthetetlen
• distressz: a viselkedést produkáló egyén a boldogtalanság, a kellemetlenség érzését tartósan átéli
• diszfunkcionalitás: az egyén képtelenné válik önmaga és társas kapcsolatai fenntartására, a munkavégzésben zavar áll be
• veszélyeztetés: az egyén által megvalósított viselkedés a társadalomra és/vagy magára az egyénre nézve veszélyes

A diagnózisok egyértelmű megadásához 1993-tól a Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO) kódot használják, mely 1 betűből és általában 4 db számból áll. Korábban a latin volt az elfogadott nyelv a betegségek megjelölésére, amit jelenleg is alkalmaznak az orvosok, így a világ bármely pontján lévő betegről tudni lehet a betegségét.

Járványos betegségek közvetlen megelőző eszköze a védőoltás.

Egy definíció

A betegségnek szubjektív és objektív megnyilvánulásai vannak. Szubjektív tünetek, amelyeket a beteg érez (fáradtság, fájdalom, levertség stb.). Az objektív tünetek azok, amelyeket az orvos füllel, kézzel, szemmel érzékel, illetve egyéb (kémiai, mikroszkópos, bakteriológiai stb.) vizsgálómódszerekkel megállapít.

A betegség keletkezésében belső és külső tényezők szerepelnek, e tényezők bizonyos esetekben önállóan, más esetekben együttesen hozzák létre a betegséget, illetve annak tüneteit. A belső (endogén) tényezők egyben megszabják a külső (exogén) tényezők szerepét is. A betegségek kialakulásában az életkornak is szerepe van. A csecsemő-és gyermekkorban a táplálkozás hibái idézhetnek elő betegségeket, az öregkorban rendszerint a szív és a keringés betegségei állnak előtérben, a felnőtt-, érett korban pedig gyakoribbak a daganatos betegségek.

Epidemiológiai jelentőség

A betegségek az emberi populáció egészségi állapotát alapvetően meghatározzák, és világszerte a korai halálozás, valamint a tartós rokkantság vezető okai közé tartoznak. A WHO becslése szerint a globális betegségteher jelentős részét a krónikus, nem fertőző betegségek – például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos betegségek és a krónikus légzőszervi betegségek – adják.^[1] Ugyanakkor a fertőző kórképek továbbra is jelentős közegészségügyi kihívást jelentenek, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a tuberkulózis, a HIV/AIDS és a malária a vezető halálokok között szerepel.^[2]

Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy a 20. század második felében a fejlett országokban a fertőző betegségek visszaszorulása mellett egyre inkább a civilizációs és életmóddal összefüggő kórképek kerültek előtérbe. A megelőzés és a közegészségügyi programok fókusza ennek megfelelően áthelyeződött a dohányzás, a táplálkozás, a fizikai aktivitás és más életmódbeli tényezők befolyásolására.^[3]

BNO és nemzetközi kódolás

A betegségek pontos azonosítására és egységes nyilvántartására nemzetközi osztályozási rendszert alkalmaznak. A Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO, angolul: International Classification of Diseases, ICD) a WHO által kiadott szabvány, amely minden diagnózishoz kódot rendel. A rendszer célja, hogy elősegítse az egészségügyi adatok összehasonlíthatóságát az országok és régiók között, valamint megkönnyítse a statisztikai és epidemiológiai elemzéseket.^[4]

Magyarországon a BNO-kódok az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásában, az orvosi dokumentációban és a statisztikai adatgyűjtésben egyaránt meghatározó szerepet töltenek be. A 2022-ben hatályba lépett ICD–11 a korábbi verziókhoz képest részletesebb kategóriarendszert kínál, külön fejezetekkel többek között a mentális zavarokra, az immunológiai betegségekre és a ritka kórképekre.^[5]

Forrás: Tények könyve – Medicina ISSN 1418-5253

Néhány betegség

• Rák
• AIDS
• Parkinson-kór
• influenza
• COVID–19
• Cluster-fejfájás
• Csípőtáji törések
• Veseelégtelenség
• Neurofibromatózis
• Amiotrófiás laterálszklerózis
• Cardialis arrythmia

További információk

• A WHO betegségek nemzetközi osztályozása (BNO)
• Egészségügyi fogalmak
• Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona; ford. Schnedarek Réka; Partvonal, Budapest, 2007
• Benke József: Fertőző járványos betegségek képekben; PTE ÁOK, Pécs, 2011
• Forrai György–Józsa László: Az orvos nyomoz. Miben haltak meg a halhatatlanok?; Argumentum, Budapest, 2014
• Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek. Az ókortól napjainkig; ford. Győri László; Corvina, Budapest, 2021
• Irodalom és betegség. A betegség irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi; szerk. Balogh Gergő, Pataki Viktor; FISZ, Budapest, 2022 (Minerva könyvek)
• Felkai Péter: Az utazásorvostan kézikönyve; Medicina, Budapest, 2022
• Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760); szerk. Draskóczy Eszter, Etlinger Mihály; Reciti, Budapest, 2022 (Reciti konferenciakötetek)
• Jonathan J. Moore: Rémes betegségek, meghökkentő gyógymódok; ford. Kelemen László; Kossuth, Budapest, 2023
• Pótó Júlia: A betegség képei. Képalkotás, test és kultúra a 19-20. század fordulóján; I.T.E.M. Alapítvány, Budapest, 2023