Közgazdász

A közgazdász egy felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozás. Magyarországon a FEOR 2511-es kódja alá tartozik.

A jelentősen megnövekedett közgazdász végzettséggel rendelkezők számából adódik, hogy a közgazdászdiploma az 1990-es évek elejétől kezdve folyamatosan és jelentősen veszített értékéből. A 2020-as években a frissen végzettek többsége már a nemzeti átlagfizetés alatt tud csak elhelyezkedni, a karrierlehetőségeik is jelentősen korlátozottak. A mérnöki, informatikai és orvosi képzésekhez képest a közgazdász végzettség értéke drasztikusan visszaszorulóban van.^[1]

Feladatai

• Tanulmányozza a gazdasági élet jelenségeit, törvényszerűségeit,
• elemzi és értelmezi a gazdasági folyamatokat, adatokat, összefüggéseket (így pl. a termelés, a foglalkoztatás, árszínvonal stb. alakulását),
• gazdasági beszámolókat, költségvetéseket, prognózisokat ír, valamint
• a gazdaság egészére kiterjedő, illetve a gazdálkodó egységekre vonatkozó döntéseket készít elő.

Tipikus közgazdász munkakörök

• Közgazdász
• Gazdasági elemző
• Közgazda
• Tervező-elemző közgazdász

A foglalkozás gyakorlására jogosító képesítések

Az OSZK szerint

• Gazdasági mérnök
• Okleveles közgazdász
• Közgazdász (főisk.) gazdálkodási szakon
• Közgazdász (főisk.) kereskedelmi szakon
• Közgazdász programozó matematikus
• Közgazdász tanár
• Közgazdász (főisk.) külgazdasági szakon
• Közgazdász (főisk.) nemzetiségi kommunikációs szakon
• Pénzügyi szakon üzemgazdász
• Vállalkozásszervező közgazdász
• Közgazdász nemzetközi marketing és TQM szakon
• Közgazdász vendéglátó szakoktatói szakon
• Közgazdász kereskedelmi szakoktatói szakon
• Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon
• Mezőgazdasági közgazdász
• Gazdaságpolitikus
• Vállalatgazdálkodási üzemgazdász
• Pénzügyi közgazdász (tiszti)

A Bologna-rendszerben

• Közgazdasági elemző
• Közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon
• Közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon
• Közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
• Közgazdász gazdaságelemzés alapképzési szakon
• Közgazdász katonai gazdálkodási alapszakon pénzügy szakirányon
• Közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
• Közgazdász közszolgálati alapképzési szakon
• Közgazdász nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon
• Közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon
• Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon
• Okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász aktuárius szakirány
• Okleveles közgazdász marketing szakon
• Okleveles közgazdász MBA szakon
• Okleveles közgazdász pénzügy szakon vállalati pénzügyek szakirány
• Okleveles közgazdász turizmus-menedzsment szakon
• Okleveles közgazdász, gazdaság-matematikai elemző szakon gazdaságmodellezés szakirány
• Okleveles közgazdász, közgazdálkodás és közpolitika szakon közpolitika elemzés szakirány
• Okleveles közgazdász, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon nemzetközi gazdaságelemzés szakirányon
• Okleveles közgazdász, regionális és környezeti gazdaságtani szakon területfejlesztési szakirány
• Okleveles közgazdász, számvitel szakon vezetői számvitel szakirány
• Okleveles közgazdász, vállalkozásfejlesztési szakon
• Okleveles közgazdász, vezetés és szervezés szakon szervezetalakítás és folyamatszervezés szakirány
• Okleveles logisztikai menedzser

Közgazdászképzés Magyarországon

A kommunista diktatúra idején az 1970-es évekig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (mai neve: Budapesti Corvinus Egyetem) jelentette a hazai hazai közgazdasági felsőoktatást. Az 1970-es években a Budapesten kívüli egyetemek közül elsőként Pécsen került sor közgazdasági oktatásra, ekkor még a Janus Pannonius Egyetemen. A Budapesten működő gazdasági képzést biztosító főiskolák (a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola) voltak még jelen a hazai felsőoktatásban ezen a területen. Ezen főiskolák integrációjukat követően egy intézménybe kerültek összevonásra, amely 2000-ben felvette a Budapesti Gazdasági Főiskola elnevezést, majd a Budapesti Gazdasági Egyetem nevet, 2025-től pedig a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem elnevezést használja. A rendszerváltást követően, az 1990-es években bekövetkezett változások eredményeként az országban működő legtöbb egyetemen jelenleg van valamilyen gazdasági képzés. A legtöbb kínálatban szerepelnek az alábbi szakok: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás, marketing-kereskedelem, turizmus-vendéglátás, humán-erőforrás menedzsment.

Az 1990-es évek elejétől kezdődően a magyar felsőoktatásban jelentős expanzió ment végbe: egyre több hallgató nyert felvételt különböző egyetemekre és főiskolákra, különösen a gazdasági szakokra. Ez a folyamat – amely részben a rendszerváltást követő új gazdasági és társadalmi igényekre adott válasz volt – ahhoz vezetett, hogy a közgazdász diplomával rendelkezők száma az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott.

Az ilyen mértékű kibocsátás azonban nem járt együtt a munkaerőpiaci kereslet arányos növekedésével. Az évről évre egyre több pályakezdő közgazdász belépése a munkaerőpiacra egyre súlyosabb túlkínálatot eredményezett. Ennek következménye, hogy a korábban presztízsnek számító közgazdász diploma az mára sokat veszített az értékéből: a munkaadók már nem feltétlenül tudnak, vagy akarnak magas fizetéseket kínálni a közgazdász diplomával rendelkezőknek, és a diplomás munkák sem feltétlenül jelentenek kiemelkedő karrierlehetőséget.

A 2020-as évekre ez a tendencia markánssá vált: a közgazdasági diplomával frissen végzettek többsége csupán az országos átlagbér alatti fizetéssel talál munkát, és sok esetben nem is a képzettségüknek megfelelő pozícióban helyezkednek el. Az előrelépési lehetőségek is beszűkültek, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek különleges tudással, kiemelkedő nyelvtudással és nemzetközi tapasztalattal.

Ezzel szemben a mérnöki, informatikai és orvosi területeken jelentkező hallgatók munkaerőpiaci kilátásai sokkal kedvezőbbek. Ezek a hivatások a digitális átalakulás, a negyedik ipari forradalom, illetve a társadalom elöregedése következtében egyre keresettebbek, és a kezdőfizetések is jelentősen meghaladják a közgazdász diplomásokét. Ez a tendencia ráadásul évről évre egyre jobban erősödik, mivel a technológiai fejlődés folyamatosan új igényeket támaszt ezen hivatások irányába.

A gazdasági szakokra jelentkező fiatalok legtöbbje szemében a gazdasági ismeretek általános, „átjárható” tudásként jelennek meg – sokan úgy érzik, hogy ezzel a végzettséggel többféle karrierlehetőség is nyitva állhat előttük. Ugyanakkor a legtöbb jelentkező jó eséllyel nincs tisztában a valós elhelyezkedési és anyagi kilátásokkal, vagy a közgazdász diploma drasztikus értékvesztésének mértékével.

Összességében tehát elmondható, hogy a közgazdász diploma ma már közel sem jelent automatikusan jól fizető, biztos karriert és egzisztenciát, éppen ellenkezőleg. A végzettség értéke erősen függ az egyéni kompetenciáktól, szakosodástól, gyakorlati tapasztalattól és attól, hogy a diplomás képes-e folyamatosan alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez.^[1]

Magyarországi felsőoktatási intézmények gazdasági szakokkal

• Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – (Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak)
• Budapesti Corvinus Egyetem
• Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
• Budapesti Metropolitan Egyetem – Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Debreceni Egyetem – Gazdaságtudományi Kar
• Dunaújvárosi Egyetem
• Edutus Egyetem (Tatabánya)
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Eger)
• Eötvös Loránd Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar
• Gábor Dénes Egyetem (Budapest)
• Gál Ferenc Egyetem – Gazdasági Kar (Szeged, Békéscsaba)
• IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola (Budapest)
• Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar (Budapest)
• Kodolányi János Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Budapest, Székesfehérvár, Orosháza)
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Gazdasági és Társadalomtudományi Képzések Központ (Budapest, Kaposvár, Gödöllő, Gyöngyös, Keszthely, Szarvas)
• Miskolci Egyetem – Gazdaságtudományi Kar
• Milton Friedman Egyetem (Budapest)
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (Budapest)
• Neumann János Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Kecskemét)
• Nyíregyházi Egyetem
• Óbudai Egyetem – Keleti Károly Gazdasági Kar (Budapest)
• Pannon Egyetem – Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
• Pannon Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Veszprém, Nagykanizsa)
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (Budapest)
• Pécsi Tudományegyetem – Közgazdaságtudományi Kar
• Soproni Egyetem – Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
• Széchenyi István Egyetem – Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (Győr)
• Szegedi Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar
• Tokaj-Hegyalja Egyetem (Sárospatak)
• Tomori Pál Főiskola (Budapest, Kecskemét)
• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola (Budapest)