Kaparódarazsak

A kaparódarazsak (Sphecidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család.

Kaparódarazsak
Sphex sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Öregcsalád: Méhalkatúak (Apoidea) Család: Kaparódarazsak (Sphecidae)
alcsalád, nemzetség, öregnem
lásd a szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kaparódarazsak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kaparódarazsak témájú kategóriát.

Elterjedésük

A sarkvidék kivételével az északi féltekén megtalálhatók – leginkább a meleg mérsékelt övben. Alpesi faj kevés akad, de a sztyeppeken szép számban előfordulnak. A Földön eddig ismert kaparódarázsfajok száma 8000. Magyarországon 220 fajt mutattak ki.

Megjelenésük

A kaparódarazsak (ásódarazsak, illetve más néven bányászdarazsak) torpajzsának hátsó széle nem éri el a szárnyak tövét. A fajok színezete igen különböző; egyszínűek és változatos módon tarkázottak is előfordulnak; egyesek színezete kifejezetten feltűnő. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket, de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van. Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak. Melltájékuk gyengén fejlett. Hátsó lábszárukon a kültakaró tisztogatását segítő sarkantyú nő.

Legfőbb szervezeti sajátosságuk az ásóméhek hasonló berendezéséhez hasonló ásóláb – elülső lábukon szorosan egymáshoz álló tüskékből kialakult, fésűs lapátjuk van; ezekkel lapátolják a homokszemeket, amikor fészküket építik.

A trópusi fajok nagyobb termetűek a palearktikusaknál.

Életmódjuk

Többnyire magányosan élő fajok tartoznak ide. Fészkeik a méhek fészkeinél jóval primitívebbek: a fészek rendszerint egyszerű tölcsér, amelyekbe a darázs időnként visszatér. Egyes fajok sárból építenek fészket. A sárfészket kamrákra osztják, bejáratát sokszor kibélelik és elzárják; némely fajok kődarabokat is cipelnek a fészek bejáratához. Több faj fákba rág hosszú járatokat, és oda fészkel. Megesik, hogy több darázs járata találkozik a fában, és ilyenkor az erősebb kiszorítja a gyengébbet. A Chlorioninae alcsalád tagjai költőkamrákat is építenek, és minden petéjüket külön kamrában helyezik el.

A lárvák húsevők, az imágók virágok nektárját nyalogatják. A felnőtt darazsak vadásznak is rovarokra, illetve hernyókra, de nem azért, hogy megegyék őket, hanem fészkükbe hurcolják a megbénított áldozatokat, hogy a kikelő lárváknak legyen tápláléka. Minden kaparódarázs fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.

Amikor a lárva már eleget evett, jellemzően palack formájú gubót sző maga köré, és többszöri vedléssel ebben alakul át. A kikelt, fiatal darazsak a nyár derekán párzanak.

Alcsaládok, nemzetségek és nemek

• Ammophilini alcsalád - André, 1886
  • Ammophila
  • Eremnophila
  • Eremochares
  • Hoplammophila
  • Parapsammophila
  • Podalonia
• Chloriontini alcsalád - Fernald, 1905
  • Chlorion

† Mendampulicini alcsalád - Antropov, 2000

• • Mendampulex

Barnalábú lopódarázs (Sceliphron curvatum) nőstény

• Sceliphrini alcsalád - Ashmead, 1899
  • Podiina nemzetség - de Saussure, 1892
    • Dynatus
    • Penepodium
    • Podium
    • Trigonopsis
  • Sceliphrina nemzetség - Ashmead, 1899
    • Chalybion
    • †Hoplisidia
    • Sceliphron
• Sphecini alcsalád - Latreille, 1802
  • Prionychina nemzetség - Bohart & Menke, 1963
    • Chilosphex
    • Palmodes
    • Prionyx
  • Sphecina nemzetség - Latreille, 1802
    • Isodontia
    • Isodontia - Sphex
  • Stangeellina nemzetség - Bohart & Menke, 1976
    • Stangeella

Ismertebb magyarországi fajok

• piroslábú hernyóölő (Ammophila heydeni)
• homoki hernyóölő (közönséges homoki darázs, Ammophila sabulosa),
• gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium)
• nagy szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus)
• szöcskeölő darázs (Sphex ruficinctus)

Források

• Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
• Kaparódarázs-szerűek családsorozata
• Hymenoptera (Hártyásszárnyúak)^{[halott link]}
• ITIS szerinti rendszerbesorolás

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap