Kerámia

A kerámia a görög kerameia („kiégetett”) szóból származik. Egykor csak az agyagból, döntően kaolinból rideggé, keménnyé kiégetett tárgyakat nevezték kerámiáknak, manapság a legtöbb olyan szervetlen, nemfémes, szilárd anyagot, amit nagy hőmérsékleten állítanak elő. Ebben az értelemben kerámiák az olyan oxid-, foszfát-, fluorit-, karbid-, de akár szulfidtartalmú termékek is, amelyek tulajdonságai és alkalmazhatósága a hagyományos, szilikát alapú kerámiákétól lényegesen eltérhetnek.

Korongozás közben (Kappadókia, Törökország)

Egy memphisi fazekas

A kerámiák csoportosítása

A kerámia termékeket sokféle módon lehet csoportosítani

• Porozitás szerint: porózus cserepű (fazekasáru, keménycserép), tömör cserepű vagy fagyálló (porelán, kőcserép, keramit).
• Égetési hőmérséklet szerint: alacsonytüzű kerámia (1000 fok alatt égetett, porózus kerámia), magastüzű kerámia (1000 fok felett, tömörre égetett kerámia.)
• Mázas vagy mázatlan (terrakotta).
• Műgyűjtés: fazekas termék, kőcserép, keménycserép, porcelán. Továbbá: fajansz, majolika, porcelánfajansz, pirogránit.
• Kutatási terület szerint: Régészeti- , néprajzi- , iparművészeti kerámia.
• Régészet korok szerint, pl. bükki kultúra edényei. Ókori görög kylix. Terra sigillata tál. Avar sárga bögre. Középkori kerámiák. Metélt-mázas edények. Habán fajansz stb.
• Néprajzi kerámiák: Lángálló (szabad tűzön való főzést bírja). Magas vagy fennálló edények (fazék, korsó, kanta, bokály stb.) és lapos edények (tálak, tányérok).
• Használat szerinti: pl. elektrokerámia, étkezési kerámia, épületkerámia (építőipari kerámia), fémkerámia, műszaki porcelán, orvosi kerámia (protézisek, műfogak).
• Ipari előállítás: finomkerámia (használati edények, szobrok, művészi kerámiák, szaniter áru, porcelán), durvakerámia (kályhacsempe, tetőcserép, tégla).
• Ipari felhasználás: szerkezeti kerámiák - téglák, csövek, kemencebélések. Hőálló anyagok - paplanok, szigetelések. Funkcionális kerámiák - fúvókák, implantátumok, urán-oxid pasztillák.

A funkcionális kerámiák osztályozása

A funkcionális kerámiák tovább csoportosíthatók három alcsoportba:

• oxidok - alumínium-oxid, berillium-oxid, cérium(IV)-oxid
• nem-oxidok - karbidok, boridok, szilicidek, nitridek
• Kompozitanyagok - kerámia-mátrix kompozitok

Ma Magyarországon

Kerámiaművészetből 1964-ben indult el Gmundenben a nemzetközi szimpozionmozgalom. 1969-ben volt az első szimpozion Siklóson. 1968-ban megrendezték az I. Országos Kerámia Biennálét Pécsett. Az 1970-es évektől a Kecskeméti Kerámia Stúdió jelenítette meg a nemzetközi kerámiaművészet élvonalát a magyar művészek számára. A Nemzetközi Kerámia Stúdió a mai magyar kerámiaművészet fontos színhelye. Eredményeiről rangos kiállítások tanúskodnak (Iparművészeti Múzeum 1995, Vigadó Galéria 1998, Kerámia Fesztivál). 1999-ben jelentős kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum az 1968 körüli termékekből. 2000-ben a Gödöllői Királyi Kastélyban 5 kontinens kerámiaművészetét mutatták be.

Kerámiaművészetet a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet tanulni.

Irodalom

• szerk.: Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 599. o. (1966). ISBN 9630523620
• szerk.: Végh János: Művészeti Kislexikon. Budapest: Corvina, 133. o. (2006). ISBN 963-13-5534-9

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerámia témájú médiaállományokat.

• keramia.lap.hu
• Pataki Kerámia
• Károlyi Ildikó egyedi kerámiái: Suttogógömbök, raku home dekor tárgyak, hagyományos magyar kerámia

• Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap