Kosztolányi-Kann Gyula

(1868–1946) magyar festő és építész From Wikipedia, the free encyclopedia

Kosztolányi-Kann Gyula
Remove ads

Kosztolányi-Kann Gyula,[5] született Kan Gyula (Pest,[6][7] 1868. január 9.[8]Budapest, 1946. január 5.[9]) magyar festő és építész.

Gyors adatok
Thumb
Napos udvar
Thumb
A Kelenhegyi út 12-14. sz. alatti Műterem-bérház
Remove ads

Életpályája

Kan Lipót pálinkakereskedő (1835–1917)[10] és Ernst Rozália fia. Építésszé képezte magát, de ideális terveken kívül, amelyek kötetekben jelentek meg, alig épített, pedig lettek volna megrendelései. Budapesti épületei közül legismertebb a Kelenhegyi-úti Műterem-bérház. Festeni Budapesten tanult Karlovszky Bertalannál, majd Münchenben Hollósy Simonnál, s előbb naturalisztikus, később életképszerű tájképeket állított ki, melyeken Henri Matisse, Paul Gauguin, Paul Cezanne festészetének színvilága és vonalvezetése is érződik.

A MIÉNK képzőművészeti csoportosulás alapító tagja, s tagja.[11]

A Műcsarnok 1911-es kiállításán egy tájképével, Szeptemberi délután cíművel a Ráth György-díjat, Badeni motívum c. képével 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét nyerte el. Legtöbb műve magántulajdonba került, de több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria is.

Kosztolányi-Kann Gyuláról Márk Lajos (1867–1942) festett arcképet az utókor számára.

Házastársa Hertzka Irén volt, akivel 1896. május 24-én Budapesten kötött házasságot.[12]

Remove ads

Ismertebb festményeiből

  • Szeptemberi délután (1911)
  • Borús nap (1912; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Vízparti sétány (1912)
  • Házak a víz partján (MNG)
  • Külváros télen (MNG)
  • Kisváros
  • Látkép
  • Tájkép
  • Ódon házak
  • Tornác
  • Hollandi házak

Ismert épületei

Thumb
Bérház, Kossuth Lajos u. 17.
  • 1895–1897: Gellérthegyi Kioszk, Budapest, Gellért-hegy – 1941-ben elpusztult[13]
  • 1901: Tóásó Pál villája, 1145 Budapest, Bosnyák u. 1/b[14][15]
  • 1902/1903: műterembérház, 1118 Budapest, Mányoki út 1.[14][16]
  • 1903: lakóház, Budapest, Hegedüs Gyula u. [?][14]
  • 1903–1904: lakóház, 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 17.[14][17]
  • 1904–1905: Hertzka-Milkó-ház, 1132 Budapest, Radnóti Miklós u. 13. / Visegrádi u. 19.[18][19]
  • 1904–1905: lakóház, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 9. / Kresz Géza u. 22.[14][19][20]
  • 1908: lakóház, 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 5-7.[21]
  • ?: bérház, Budapest, 1094 Budapest, Ferenc körút 29.[22]

Az ő tervei alapján építették át 1909-ben a Fodor-bérház (Budapest, Kresz Géza u. 17., tervezte: Bernovits Gusztáv, 1898) lépcsőházát.[23]

Síremlékek

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads