Lavotta Rezső

Izsépfalvi Lavotta Rudolf Rezső (Budapest, 1876. május 1.^[1] – Budapest, 1962. március 23.) ^[2] magyar karmester, zeneszerző, zenetörténész, könyvtáros. Apja izsépfalvi Lavotta Lajos Gusztáv sütőmester (1837-1911), anyja Singhofer Borbála (1845, Pest). Felesége Szalay Margit (1896-1969)

Lavotta Rezső
Életrajzi adatok
Született	1876. május 1. Budapest
Elhunyt	1962. március 23. (85 évesen) Budapest
Sírhely	Új köztemető
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Tevékenység	karmester, zeneszerző, zenetörténész, könyvtáros
A Wikimédia Commons tartalmaz Lavotta Rezső témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életútja, munkássága

A budapesti Zeneakadémián Koessler János volt a mestere, majd nyolc évig Párizsban Vincent d’Indy francia zeneszerző iskolájában tanult. 1913–1919 között a kolozsvári Zenekonzervatórium igazgatója volt, 1920-tól Budapesten a Nemzeti Újság zenekritikusa, az OSZK zenei gyűjteményének munkatársa, vezetője 1944-ig. Közben 1922–35-ben a Nemzeti Színház karnagya, ahol számos dalt és színházi kísérőzenét komponált.

Főművei

• Szimfónia, két opera, egy vígopera, egy balett, mise (d-moll);
• Karnevál (operett, 1927);
• Sakuntala (szvit, 1933);
• Orientalia (szvit, 1939).

Lavotta Rezső sírja az Új köztemetőben

Zenetörténeti és -esztétikai írásai

• Általános zenetörténet; Németh, Bp., 1912 (Zenetudományi könyvtár, 7.)
• A programmzenéről; Ruzsnák–Türk Nyomda, Bp., 1912 (Zenetudományi könyvtár, 4.)
• A tánc psychologiája; Németh, Bp., 191? (Zenetudományi könyvtár, 11.)
• Zene esztétika; Németh, Bp., 1916 (Zenetudományi könyvtár, 20.)
• Általános zenetörténet; 4. bőv. kiad.; Németh, Bp., 1923 (Zenetudományi könyvtár, 7.)
• Zenei kéziratok. 2. Kéziratos zeneművek; Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, Bp., 1940 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke, 6/2.)