From Wikipedia, the free encyclopedia
A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution - marsi atmoszféra és illékony anyag fejlődése) a Mars Scout Program második űrszondája, mely magyar idő szerint 2014. szeptember 22-én 04:24-kor[2] állt Mars körüli pályára.[3] Feladata a Mars felsőlégköre dinamikus folyamatainak vizsgálata, a marsi klíma hosszú távú változásainak és a Mars emberi lakhatóságának kutatása. A Mars korábban jelentős légkörrel rendelkezett, de ez a bolygó története során elillant a világűrbe, az űrszonda segítségével ezt a folyamatot kívánják megérteni. Három fő műszere segítségével vizsgálja a felsőlégkör kölcsönhatását a napszéllel, a benne lévő illékony gázok (CO2, NO2, H2O) szökését a bolygó légköréből.[4][5]
Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. A küldetés követhető a Twitteren (MAVEN2Mars) Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 24. |
MAVEN | |
Az űrszonda a Mars fölött (művészi grafika) | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Lockheed Martin |
Küldetés típusa | Orbiter |
Összköltség | 671 millió USD |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2013. november 18. 18:28 UTC [1] |
Indítás helye | SLC–41 |
Hordozórakéta | Atlas V (401-es változat) |
Megérkezés | 2014. szeptember 22. |
Időtartam | 1 év |
Az űrszonda | |
Tömeg | 903 kg (szárazon) / 2550 kg (felbocsátáskor) |
Energiaellátás | napelem, 1135 watt (amikor a Mars a legtávolabb van a Naptól) |
Pálya | Mars körüli, elliptikus |
Inklináció | 75° |
Periódus | 4,5 óra (megérkezéskor) |
Apoapszis | 6200 km |
Periapszis | 150 km (2019 május: 4500 × 150 km) |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz MAVEN témájú médiaállományokat. |
Az indulás után kb. másfél perccel átlépte a hangsebességet, négy percnél levált az első fokozat, ezután a Centaur felső fokozat állította hiperbolikus pályára a szondát, amivel elhagyta a Föld közelségét. A Centaur az 53. percnél vált le. Nem sokkal később a szonda ellenőrizte a saját működését, kiterjesztette „szárnyait”, amin a napelemek helyezkednek el, és a szonda jelzéseit a tervek szerint az Ausztráliában lévő antennákkal fogták. Két és fél órával később a szonda már 22 500 km-re volt a Földtől, és gyorsuló sebességgel távolodott. A szonda a Marsig tartó 10 hónapos útja során négyszer hajtott végre pályakorrekciót. Pályáját szándékosan úgy számították ki, hogy a levált Centaur fokozat véletlenül se találhassa el a Marsot, mivel a benne lévő maradék üzemanyag mérgező, továbbá mivel az erős tartály belefúródhatna a Mars talajába, szennyezve a környezetet.
A Marshoz érkezés után pályájának adatai: 6200 ×150 km, azaz kissé elnyújtott ellipszis volt, ezt később levegőfékezéssel 4500 ×150 km-re csökkentették. Így napi 6,8 keringést tesz meg (keringési idő: 3,5 óra) a kezdeti 5,3 keringés (keringési idő: 4,5 óra) helyett, és emiatt gyakrabban tud kommunikálni a Mars felszínén lévő roverekkel.[6]
Az MRO és a Mars Odyssey alapján tervezett űrszonda műszerei:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.