MAVEN

A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution - marsi atmoszféra és illékony anyag fejlődése) a Mars Scout Program második űrszondája, mely magyar idő szerint 2014. szeptember 22-én 04:24-kor^[2] állt Mars körüli pályára.^[3] Feladata a Mars felsőlégköre dinamikus folyamatainak vizsgálata, a marsi klíma hosszú távú változásainak és a Mars emberi lakhatóságának kutatása. A Mars korábban jelentős légkörrel rendelkezett, de ez a bolygó története során elillant a világűrbe, az űrszonda segítségével ezt a folyamatot kívánják megérteni. Három fő műszere segítségével vizsgálja a felsőlégkör kölcsönhatását a napszéllel, a benne lévő illékony gázok (CO₂, NO₂, H₂O) szökését a bolygó légköréből.^[4][5]

Ez a szócikk az űrszondáról szól. Hasonló címmel lásd még: Apache Maven.

MAVEN
Az űrszonda a Mars fölött (művészi grafika)
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	Lockheed Martin
Küldetés típusa	Orbiter
Összköltség	671 millió  USD
Küldetés
Célégitest	Mars
Indítás dátuma	2013. november 18. 18:28 UTC [1]
Indítás helye	SLC–41
Hordozórakéta	Atlas V (401-es változat)
Megérkezés	2014. szeptember 22.
Időtartam	1 év
Az űrszonda
Tömeg	903 kg (szárazon) / 2550 kg (felbocsátáskor)
Energiaellátás	napelem, 1135 watt (amikor a Mars a legtávolabb van a Naptól)
Pálya	Mars körüli, elliptikus
Inklináció	75°
Periódus	4,5 óra (megérkezéskor)
Apoapszis	6200 km
Periapszis	150 km (2019 május: 4500 × 150 km)
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz MAVEN témájú médiaállományokat.

Küldetés

Az indulás után kb. másfél perccel átlépte a hangsebességet, négy percnél levált az első fokozat, ezután a Centaur felső fokozat állította hiperbolikus pályára a szondát, amivel elhagyta a Föld közelségét. A Centaur az 53. percnél vált le. Nem sokkal később a szonda ellenőrizte a saját működését, kiterjesztette „szárnyait”, amin a napelemek helyezkednek el, és a szonda jelzéseit a tervek szerint az Ausztráliában lévő antennákkal fogták. Két és fél órával később a szonda már 22 500 km-re volt a Földtől, és gyorsuló sebességgel távolodott. A szonda a Marsig tartó 10 hónapos útja során négyszer hajtott végre pályakorrekciót. Pályáját szándékosan úgy számították ki, hogy a levált Centaur fokozat véletlenül se találhassa el a Marsot, mivel a benne lévő maradék üzemanyag mérgező, továbbá mivel az erős tartály belefúródhatna a Mars talajába, szennyezve a környezetet.

A Marshoz érkezés után pályájának adatai: 6200 ×150 km, azaz kissé elnyújtott ellipszis volt, ezt később levegőfékezéssel 4500 ×150 km-re csökkentették. Így napi 6,8 keringést tesz meg (keringési idő: 3,5 óra) a kezdeti 5,3 keringés (keringési idő: 4,5 óra) helyett, és emiatt gyakrabban tud kommunikálni a Mars felszínén lévő roverekkel.^[6]

Műszerek

Az MRO és a Mars Odyssey alapján tervezett űrszonda műszerei:

• Távérzékelési csomag, mely a felsőlégkör általános összetételét vizsgálja
  • IUVS (Imaging Ultraviolet Spectrometer - képalkotó ultraibolya spektrométer): ultraibolya tartományban működő képalkotó spektrométer
• Hat műszerből álló, az erőtereket és szabad részecskéket vizsgáló csomag, a napszél, a felsőlégkör és az ionoszféra vizsgálatára
  • STATIC (SupraThermal and Thermal Ion Composition - szupratermális és termális ionösszetétel)
  • SEP (Solar Energetic Particles - nagyenergiájú naprészecskék)
  • SWEA (Solar Wind Electron Analyzer - napszél elektron-analizátor)
  • SWIA (Solar Wind Ion Analyzer - napszél ion-analizátor)
  • LPW (Langmuir Probe and Waves - Langmuir-hullámok vizsgálata)
  • MAG (Magnetometer - magnetométer)
• Tömegspektrométer az elfogott atomok és ionok izotópjainak elemzésére
  • NGIMS (Neutral Gas and Ion Mass Spectrometer - semleges gáz és iontömeg-spektrométer)