Magyar görögkatolikus egyház

a keleti katolikus egyházak egyike From Wikipedia, the free encyclopedia

Magyar görögkatolikus egyház
Remove ads

A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike. Egyházszervezetileg 2015. március 19-én vált önálló, közvetlenül Rómának alárendelt egyházzá, amikor Ferenc pápa létrehozta a Magyarországon élő bizánci rítusú krisztushívők metropolitai egyházát (Görögkatolikus Metropólia).[1] Ugyanezen a napon a pápa a Hajdúdorogi egyházmegyét főegyházmegyei[2] (előtte az Esztergom-Budapesti érsekségnek alárendelt (szuffragáneus) egyházmegye volt), a Miskolci apostoli exarchátust egyházmegyei rangra emelte[3] és létrehozta a Nyíregyházi egyházmegyét.[4][5][6]

Gyors adatok

Főegyházmegyéje (metropóliája) a Hajdúdorogi főegyházmegye (Hajdúdorogi metropólia), szuffragáneus egyházmegyéi a Miskolci egyházmegye, illetve a Nyíregyházi egyházmegye.[5][6]

A görögkatolikus vallás Magyarországon az 1646-os ungvári uniótól datálható.[7]

Remove ads

Egyházmegyéi

Thumb
A máriapócsi „Könnyező Szűzanya”

Jelenleg három egyházmegyéje van.

Hajdúdorogi főegyházmegye

A magyar görögkatolikusok mintegy félezres csoportja - köztük számos hajdúdorogi hívő - 1900-ban Rómába zarándokolt és XIII. Leó pápától kérte a magyar liturgikus nyelv engedélyezését. 1911-ben a magyar kormány kezdeményezte, hogy a Szentszék járuljon hozzá egy önálló, magyar görögkatolikus püspökség felállításához. Hosszas tárgyalások után X. Piusz pápa megadta a hozzájárulását. Ferenc József király mint főkegyúr 1912. május 6-án megalapította a Hajdúdorogi egyházmegyét, a pápa pedig a június 8-án kiadott "Christifideles graeci " kezdetű bullájával[8] prekonizálta azt. Hajdúdorog 2012 óta viseli "A görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város" címet.[9]

Sajnálatos, hogy bár bulla kifejezetten kijelöli Hajdúdorogot nem csak a az egyházmegye székhelyéül, de a mindenkori püspök és püspökség lakóhelyéül is, ez sem akkor sem azóta nem valósult meg.[10]

Érdekesség még, hogy bár a Szentatya bullája a liturgia nyelveként az ógörögöt jelölte meg, a magyar nyelv használatát nem tudta kiszorítani.

A magyar országgyűlés 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott: 70 Munkácsi, 8 Eperjesi, 44 Nagyváradi, 35 Fogaras-Gyulafehérvári, 4 Szamosújvári és 1 Esztergomi. Ez a trianoni békeszerződés után a következőképpen módosult:

Az egyházmegye székhelye kezdetben Debrecenben 1914-től pedig Nyíregyházán volt. 2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosításával Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi parókiája joghatóságilag a Miskolci apostoli exarchátus alá került.

Ferenc pápa 2015. március 19-i hatállyal Debrecen székhellyel főegyházmegyévé (metropóliává) emelte, s kivette az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól. Ugyanezen nappal püspökét metropolitai (érseki) rangra emelte.[5][6]

Miskolci egyházmegye

A trianoni békekötés után magyar területen maradt az Eperjesi egyházmegye 21 és a Munkácsi egyházmegye egy parókiája. Ezeket a Szentszék 1924. június 4-én kivette anyaegyházuk joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati egységet, apostoli adminisztratúrát alapított. Bár Miskolc a hajdúdorogi egyházmegyéhez tartozott, gyakorlati okból 1925-ben itt kezdte meg működését az exarchátus. 1961-ben központja Ózdra, 1972-ben Múcsonyra került.

XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én módosította az exarchátus területét, amely most megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, és exarchának Dr. Orosz Atanáz szerzetest nevezte ki – őt 2011. május 21-én Miskolcon püspökké szentelték.

2015. március 19-én Ferenc pápa az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci egyházmegyét.[5][6]

Nyíregyházi egyházmegye

Ferenc pápa 2015. március 19–én a Hajdúdorogi egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő parókiáit az egyházmegyéről leválasztva létrehozta a Nyíregyházi egyházmegyét Szent Miklós görögkatolikus székesegyház, Nyíregyháza székhellyel. Az egyházmegye vezetését apostoli adminisztrátorként ideiglenesen Orosz Atanáz miskolci püspökre bízta.[5][6] A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek (inkardinálódtak) az új egyházmegyébe. 2015. október 30-án a Szentatya, Ferenc pápa 2015. október 31-én Főtisztelendő Szocska Ábel OSBM urat, a Miskolci Egyházmegye első helynökét a Nyíregyházi Egyházmegye „sede vacante” apostoli adminisztrátorává nevezte ki, püspöki karakter nélkül, de a Hierarchák Tanácsában való részvételi joggal. 2018. április 7-én Ferenc pápa Szocska Ábel apostoli kormányzót nevezte ki a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökének.

Remove ads

A liturgia nyelve

A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar „Miatyánk” (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve – a korábbi ószláv és román helyett – a magyar kormány javaslatára az ógörög (koiné) lett. A gyakorlatban viszont a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata azokon a parókiákon, amelyeken már korábban bevezették a magyart. Ógörögül mindössze az átváltozatás szavait mondták. Az egyházmegyei hatóság 1920-ban adta ki az új liturgikont, amely a kánon szövegét görögül is tartalmazza. 1925-ben jelent meg a magyar nyelvű evangélium, 1927-ben pedig az Euchologion (Szertartáskönyv). Az Apostoli Szentszék nem vonta vissza a tilalmat és nem engedélyezte a magyar nyelv használatát a liturgiában, de a tiltásnak nem szerzett érvényt és a gyakorlatot nem szankcionálta.[11]

Remove ads

Érdekességek

  • Köszöntés a görögkatolikus egyházban: „Dicsőség Jézus Krisztusnak! – Dicsőség mindörökké!” Karácsonyi időszakban: „Krisztus születik! – Dicsőítsétek!” Húsvéti időben: „Föltámadt Krisztus! – Valóban föltámadt!” Pünkösdkor: "Krisztus közöttünk! – Van és lesz!"
  • Az egyházi év kezdete a görögkatolikus egyházban: szeptember 1.
  • A keleti egyházak közül elsőként a hajdúdorogi egyházmegye tért át a Gergely-naptár használatára: 1916. június 24-én.[12]
  • A görögkatolikus egyház – az ősi hagyományokat megtartva – házas embereket is pappá szentel, a fölszentelés azonban az életállapotot rögzíti. A püspökök egyházfegyelmileg csak nőtlen vagy özvegy áldozópapok közül választhatóak. A papok és diakónusok egyszer nősültek lehetnek. Ez azt jelenti, hogyha a felszentelés előtt a felszentelendő megözvegyül, nem nősülhet újra, vagy föl nem szentelhető, ha pedig felszentelés után megözvegyül, újra nem nősülhet. Özvegy áldozópap is püspökké szentelhető.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads