Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság.^[16] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.^[17] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest.

A „Magyarország” lehetséges további jelentéseiről lásd: Magyarország (egyértelműsítő lap).

Gyors adatok

Magyarország

Magyarország zászlaja

Magyarország címere

Nemzeti himnusz:
Erkel Ferenc–Kölcsey Ferenc: Himnusz

Nemzeti dal:
Egressy Béni–Vörösmarty Mihály: Szózat

Fővárosa

Budapest

é. sz. 47°, k. h. 19°

Legnagyobb város Budapest

Államforma köztársaság^[1]

Vezetők

Köztársasági elnök

Sulyok Tamás

Miniszterelnök

Orbán Viktor

Az Országgyűlés elnöke

Kövér László

Törvényhozás Országgyűlés

Hivatalos nyelv

magyar

Államalapítás Magyar Fejedelemség:
895 körül^[2]
Magyar Királyság:
1001. január 1.^[3]

EU-csatlakozás 2004. május 1.

Tagság

Lista

Európai Unió
Egyesült Nemzetek Szervezete
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Európa Tanács
Kereskedelmi Világszervezet
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Fejlesztési Társulás
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Ausztrália Csoport
Eurocontrol
Varsói Szerződés
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
Nyitott Égbolt Egyezmény
Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
Interpol
Nukleáris Szállítók Csoportja
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Európai Mozgáskoordinációs Központ
NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség
Nemzetközi Energiaügynökség
UNESCO
Föld-megfigyelési Csoport
Egyetemes Postaegyesület
Nemzetközi Távközlési Egyesület
schengeni övezet
vízummentességi program (USA)
Meteorológiai Világszervezet
Egészségügyi Világszervezet
Visegrádi Együttműködés
Türk Államok Szervezete
International Centre for Migration Policy Development
World Customs Organization
International Holocaust Remembrance Alliance

Népesség

Népszámlálás szerint 9 599 744 fő (2023)^[4]

Rangsorban 95.

Becsült 9 580 000^[5] fő (2024 előzetes becslés)

Rangsorban 95.

Népsűrűség 103 fő/km²

Rangsorban ~100.

Főbb etnikumok magyarok, cigányok, németek, szlovákok stb.^[6]

Vallások római katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus stb.^[7]

GDP 2020 (forrás: KSH)

Összes 157 216 millió USD^[8] (57.)
PPP: 325 338 millió USD^[8]

Egy főre jutó 16 124 USD^[9]
PPP: 33 368 USD^[9]

HDI (2021) 0,846^[10] (46.^[10]) – nagyon magas

Gini-index 29,7^[11]

Földrajzi adatok

Terület 93 036^[12]
93 030^[13]
93 022,6^[14]
km²

Rangsorban 109.

Víz 3,4^[15]%

Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Pénznem magyar forint (HUF)

Nemzetközi gépkocsijel H

Hívószám +36

Segélyhívó telefonszám 112

Internet TLD

.hu

Villamos hálózat 230 V / 50 Hz

Elektromos csatlakozó

Europlug
Schuko

Közlekedés iránya jobb oldali

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország témájú médiaállományokat.

Bezárás

Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi látogató érkezett.^[18] Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának,^[19] Közép-Európa legnagyobb tavának^[20] és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.^[21]

A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói jónak mondhatóak. 2024-ben a Numbeo szerinti „életminőség-index” alapján a világ 44. országa (az EU-ban a 24.).^[22] Az ún. „Jó Ország Index” rangsorban 23. helyen áll (amely az adott ország világméretű hozzájárulását veszi figyelembe egyes területekhez, mint pl. a tudományok, kultúra, békefolyamatok, klímavédelem stb.).^[23] 40. helyen áll az „egyenlőtlenségekkel korrigált” emberi fejlettségi index rangsorában,^[24] 40. a „Társadalmi Fejlettségi Index”(wd) alapján,^[25] 2023-ban a világ 35. helyén áll a „Globális Innovációs Index” rangsorában,^[26] a „globális békeindex” rangsorában a világ 18. helyén áll az ausztráliai IEP(wd) 2023-as jelentése alapján,^[27] míg a Numbeo 2024-es rangsora alapján a világ 40. „legbiztonságosabb” országa.^[28]

A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé jó a helyzet. A nettó átlagfizetés ^[29] és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb.^[30] Az Eurostat és a GKI alapján 2023-ban az EU legszegényebb országa lett.^[31]

2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb.^[32]^[33]^[34]^[35] A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került.^[36] Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött.^[37]^[38] Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.^[39]

A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben.^[40] Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.^[41]^[42]^[43] Az ország a Horthy-korszakban a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be, ill. maradt hadviselő a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.^[44]^[45]

2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.^[46]^[47]^[48]^[49] 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia.^[50] A 2020-as és 2022-es brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel.^[51]^[52] 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim.^[53] Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.^[54]^[55]^[56]