Gezerigó

A gezerigó (Mimus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a gezerigófélék (Mimidae) családjába tartozó nem.^[1][2]

Mimus
Mimus polyglottos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Gezerigófélék (Mimidae) Nem: Mimus F. Boie, 1826
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mimus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mimus témájú médiaállományokat és Mimus témájú kategóriát.

Rendszerezésük

A nemet Friedrich Boie német entomológus, herpetológus és ornitológus írta le 1826-ban, az alábbi fajok tartoznak ide:

• chilei gezerigó (Mimus thenca)
• patagóniai gezerigó (Mimus patagonicus)
• fehérarcú gezerigó (Mimus saturninus)
• fehérszárnyú gezerigó (Mimus triurus)
• barnahátú gezerigó (Mimus dorsalis)
• hosszúfarkú gezerigó (Mimus longicaudatus)
• szigeti gezerigó (Mimus graysoni)
• énekes gezerigó (Mimus polyglottos)
• trópusi gezerigó (Mimus gilvus)
• Bahama-szigeteki gezerigó (Mimus gundlachii)

A csúfolórigókat korábban Nesomimus néven önálló nembe különítették el, de a ma használatos rendszertanok ezeket is a Mimus nembe sorolják. Valamennyi faj a Galápagos-szigeteken él.

• galápagosi csúfolórigó (Mimus parvulus)
• Floreana-szigeti csúfolórigó (Mimus trifasciatus)
• San Cristóbal-szigeti csúfolórigó (Mimus melanotis)
• vérszívó csúfolórigó (Mimus macdonaldi)

Előfordulásuk

Amerikában és a Galápagos-szigeteken honosak. Természetes élőhelyeik a szubtrópusi, trópusi és mérsékelt övi erdők, cserjések és szavannák. A fajok többsége állandó, nem vonuló.

Megjelenésük

Testhosszuk 20–30 centiméter közötti.

Életmódjuk

Mindenevők, ízeltlábúakkal és növényi anyagokkal táplálkoznak.