Modális hangsor

From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

Modális, más néven diatonikus hangsor (eol) az, amelyet hét különböző hang alkot. A modalitás jelen van a régi (a középkori, a reneszánsz és a barokk) zenében és a magyar népzenében (hétfokú hangkészlettel rendelkező dalainak). A hangsorokat szekundszerkezetük alapján is vizsgálhatjuk, vagyis azt, hogy az öt egész hang (nagy szekund) és a két félhang (kis szekund) hol helyezkedik el a hangsoron belül, ami a hangsor fő jellegzetességét adja.

Remove ads

A hét alap modális hangsor

A hangsorok részletes bemutatásához a könnyebb érthetőség kedvéért a szolmizációs hangokat is mellérendeljük, és pirossal jelöljük a kis szekund hangközöket.

További információk Hangsor, Előjegyzés nélküli példa betűjelekkel ...

*A legkevesebb módosított hangot úgy kapjuk, ha a dúr hangnemben dóval, a moll hangnemben lával kezdjük a hangsort.

Remove ads

A modális hangsorok C’ alaphangról kiindulva

A szemléltetés kedvéért mindegyikhez egy-egy magyar népdal kottája van mellékelve.

Jón hangsor

Thumb

Thumb

Dór hangsor

Thumb

Thumb

Fríg hangsor

Thumb

Thumb

Líd hangsor

Thumb

Thumb

Mixolíd hangsor

Thumb

Thumb

Eol hangsor

Thumb

Thumb

Lokriszi hangsor

Thumb

A lokriszi hangsor egy modális hangsor. Előjegyzés nélküli alaphangja a H. Különlegessége, hogy a tonikája és a dominánsa között nem tiszta kvint, hanem szűkített kvint, tritónusz van.

A hangsor ti-dó’-ré’-mi’-fá’-szó’-lá’-ti’, azaz H-C’-D’-E’-F’-G’-A’-H’. [1]

(nincs dal)

Remove ads

A modális hangsorok és a tonális hangnemek közti különbség

A tonális (a dúr és a moll) hangnemek vezetőhanggal rendelkeznek. A vezetőhang a hangsor hetedik hangja, amely a hangnem alaphangjára vezet. A VII. fok és az I. fok között kis szekund (fél hang) távolság van, ami a dúr esetében a ti-dó és a moll (összhangzatos moll) esetében a szi-lá hangköz. A modális hangsorok a jón (dúr) és a líd hangsoron kívül természetes vezetőhanggal nem rendelkeznek. A mai tonális gondolkozásmód szerint a modális hangsorokat aszerint csoportosíthatjuk, hogy az alaphangra épített hármashangzata (alaphang + terc + kvint) dúr vagy moll jellegű. Ha az alaphangra épített terc nagy, akkor dúr, ha kicsi, akkor moll jellegű.

Eszerint:

  • dúr jellegű hangsorok: jón, líd, mixolíd
  • moll jellegű hangsorok: dór, fríg, eol

A lokriszi egyikhez sem sorolható, mert bár az alaphangra épített terc kisterc, de az alaphangra épített kvint nem tiszta (ti-fá), hanem szűk. Így a hármashangzata is szűkített.

Források

Jegyzetek

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads