Nőnem (biológia)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik biológiai nem a hímnem. A nőnemű lények nőivarsejteket termelnek, melyik nagyok és kevéssé mozgékonyak, szemben a hímivarsejtekkel, melyek kicsik és mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
.svg)
A nőnemű állatot nősténynek nevezik. A madarak nőstényét nevezik tojónak is. Egyes emlősöknél a nőstény neve tehén (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, tengeritehenek és úszólábúak), kanca (lófélék, tevefélék), szuka (kutyafélék), koca (disznófélék és pekarifélék), suta (őz).
A nőnemű ember elnevezése nő, illetve az ivarérettség elérése előtt lány.
A nőnemet jelölő piktogram: ♀
Remove ads
Kapcsolódó szócikkek
 |
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads