Nautilus (tengeralattjáró)
Jules Verne francia író által kitalált tengeralattjáró From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Nautilus Jules Verne francia író által kitalált tengeralattjáró. A Nemo kapitány (Vingt mille lieues sous les mers – Húszezer mérföld a tenger alatt, 1870) regénye szinte végig ezen a hajón játszódik, A rejtelmes sziget regényben is fontos szerepet kap.
Az én hajóm külön világ. Éppoly idegen a földtől, mint a bolygók, amelyek az égitestet a nap körüli útjában követik.
– Jules Verne: 20 000 mérföld a tenger alatt (Nemo kapitány)[9]
A Nautilus levált a regénytől, önálló életet él. A Nautilus a tengeralattjáró szinonimája, minden bizonnyal többen ismerik, mint ahányan a regényt olvasták. Verne Robert Fulton 1800-ban épült Nautilusa után nevezte el hajóját,[10] Verne regényei hatására számos tengeralattjáró, hajó kapta meg a Nautilus nevet.
Remove ads
A Nautilus kívülről
Ez a rajz tünteti fel a hajó méreteit, professzor úr. Mint látja, hajóm alakja erősen elnyújtott, kúpban végződő henger: feltűnően hasonlít a szivarhoz. Ez bizonyult eddig a legalkalmasabb alaknak. A henger hosszúsága egyik csúcstól a másikig pontosan 70 méter; a legszélesebb keresztgerenda 8 méter. Az arány tehát nem pontosan 1 : 10, ahogyan a gyorsjáratú gőzhajókat építik, de a hajótest vonala elég hegyes, a víz alatti rész hajlata elég hosszú, úgyhogy a kiszorított vizet könnyen megosztja, s mi sem gátolja a haladásban.[3]
E méretekből könnyen kiszámíthatja a Nautilus felületét és köbtartalmát. Felülete 1011,45 négyzetméter, köbtartalma pedig 1500,2 köbméter ami azt jelenti, hogyha a hajó teljesen alámerül, ezerötszáz köbméter vizet szorít ki, tehát a súly ezerötszáz tonna.[3]
Amikor a tengeralattjáró terveit készítettem, az volt a szándékom, hogy egyensúlyi helyzetben kilenctized része merüljön a víz alá, és csak egytizedével emelkedjék ki a vízből. Tehát csak annyi vizet szorítson ki, amennyi kilenctized részének megfelel, vagyis 1356,48 köbmétert. Súlya ezek szerint ezt a tonnaszámot nem haladhatja meg. Ezt azonban csak a fenti arányokban való megszerkesztéssel érhettem el.[3]
A Nautilus teste két burkolatból áll, egy belsőből és egy külsőből, amelyet T alakú vaskapcsok kötnek össze; ez a szerkezet rendkívül nagy szilárdságot ad a hajónak. A sejtszerű kiképzés által olyan óriási az ellenállása, mintha egyetlen tömör tömb volna. Külső burkolata nem enged; a szegecseléstől függetlenül is hozzátapad a törzshöz. A különböző anyagok tökéletes összeillesztése folytán szerkezete olyan egységes, hogy a leghevesebb viharnak is ellenáll.[3]
A két burkolat acéllemezekből készült. A külső burkolat öt centiméter vastag; súlya 394,96 tonna. A belső burkolat, aztán az 50 centiméter magas, 25 centiméter széles, egymagában is 62 tonna súlyú hajótő, a gépek, a holtsúly, a különböző szerelvények és berendezések, a belső választófalak és merevítések: mindez együttvéve 961 tonna, ami együtt a kívánt 1360 tonna súlyt eredményezi.[3]
A Nautilus a Verne könyvek képein
Remove ads
A Nautilus építése
A Nautilus minden egyes alkatrészét más és más helyről hozattam burkolt rendeltetéssel. A hajótőt Creusot-nál gyártották, a csavartengelyt Pen and Co.-nál, Londonban, a borítás acéllemezeit Leardnél, Liverpoolban, a hajócsavart Scottnál, Glasgow-ban. A tartályokat a párizsi Cail et Cie. készítette, a gépet a poroszországi Krupp, vágósarkantyúját a Motola-művek Svédországban, a precíziós műszereket a Hart Bros. New Yorkban, és így tovább. A gyárosoknak más és más név alatt küldtem el a tervrajzokat.[3] Az alkatrészeket egy meg nem nevezett szigeten szerelték össze a Nemo kapitány alkalmazta férfiak.
Remove ads
A Nautilus belseje
Kormányfülke, fényszóró és csónak
A lapos tető csupán nyolcvan centiméternyire emelkedett ki a vízből. … A tető közepén egy csekély domborulat jelezte a hajótestbe félig besüllyesztett csónak helyét. Az orron és a faron két alacsony, rézsútos falú fülke emelkedett ki, vastag lencseüveg ablakokkal. Az egyikben a kormányos tartózkodik, a másikban van a hatalmas fényerejű reflektor, amely a Nautilus útját megvilágítja.[12]
A tető körül kifeszített, korlátnak szolgáló hajókötelet leeresztették. Az ívlámpa házikóját s a kormányfülkét lesüllyesztették a hajótestbe, úgyhogy egy szintbe kerültek a Nautilus tetejével.[13]
- Kormányfülke
Nemo kapitány a központi lépcsőhöz vezetett. A középen kinyitott egy ajtót, s a felső folyosókon át a kormányfülkéhez mentünk, amely, mint tudjuk, kiemelkedik a tetőből. Most láttam csak belülről a fülkét. Minden oldala hat láb hosszú… Középen áll a vízszintes síkban elhelyezett kormánykerék, amely a Nautilus farához futó kormányláncba kapaszkodik. A fülke falába süllyesztett, lencseüveggel ellátott négy kerek ablakon át a kormányos minden irányban kitekinthet.[14] A kormányos egy üvegezett fülkében tartózkodik. A fülke a Nautilus külső burkolatából emelkedik ki. Falaiba lencseüvegek vannak szerelve… Az én lencseüvegeim mérete azonban huszonegy centiméter a középen,[3]
Ha a felszínre emelkedtünk, akkor is csak a kormányfülke látszott ki a vízből.[15]
- Fényszóró
A tető túlsó végén elhelyezett fényszóró élesen megvilágította a vizet.[14] A kormányos fülkéje mögött egy óriási villanyfényszóró van elhelyezve. Sugarai félmérföldnyi távolságra világítják meg a tengert![3]
- Csónak
A csónakot a hajó külső részén egy mélyedés fogadja be. A jármű pedig teljesen zárt, tökéletesen vízhatlan, s erős hengeres csavarokkal hozzá van erősítve ágyához. A létra a Nautilus testébe vágott kibújó-nyíláshoz vezet; ez a nyílás pedig pontosan hozzáilleszkedik a csónak oldalán alkalmazott ugyanakkora nyíláshoz. Ezen a két nyíláson át jutok be a csónak belsejébe. Előbb elzárják a Nautiluson levő nyílást, aztán én szorítócsavarokkal elzárom a másikat, a csónakon levőt, megeresztem a hengeres csavarokat, s a csónak szédületes gyorsasággal száll fel a víz felszínére. Ekkor kinyitom a gondosan elzárt fedélzetnyílást...[5]
- Képek a Nautilus tetejéről, kormányfülkéről és fényszóróról
- A hajós csiga ezrei lepték el a víz szintet.[1]
- Az apályban előtűnnek a tengeralatti képződmények hegyes csúcsai[1]
- Nemo kapitány maga állott a kormánykerékhez.[1]
- Talán a kanadai erős karjaiba ragadva vitte ki oda..[1]
- Nemo kapitány nem távozott a fedélzetről.[1]
- - Nyomorult – kiáltá – mit akarsz![1]
- Kezében szextanssal teljes pontossággal felvette a helyzetet.[1]
- A Nap éppen fölkelőben volt s lángba borítá az óceánt..[1]
- A Nautilus egy sziklacsúcsba ütközött.[1]
- Conseil egyszerre felkapta a tanár puskáját.[1]
- A Nautilus kapitánya érdekes észleleteket tett.[1]
Főszint
...ismertem a tengeralattjáró egész előrészét, amelynek a középtől kiindulva és a hajó orra felé haladva ez a pontos beosztása: először is az ötméteres ebédlő, amelyet szigetelőfal választ el a könyvtártól ebbe a helyiségbe nem hatolhat be a víz. A könyvtár szintén öt méter hosszú, mellette van a tíz méter hosszú szalon, amelyet ismét vízhatlan fal választ el a kapitány szobájától. Ez a szoba ötméteres. A kapitány szobája után következik az én két és fél méteres szobám, e mellett egy hét és fél méteres légtartály van, amely az orrtőkéig terjed. Ez összesen harmincöt méter.[5]
Remove ads
A Nautilus irányítása
A hajó jobbra-balra való irányításához, a megforduláshoz, egyszóval a vízszintes síkban való haladáshoz közönséges széleslapátú kormányt használok. A kormány a fartőke végén van elhelyezve, kerék- és csigasor mozgatja. De én a Nautilust lentről fölfelé s föntről lefelé, függőleges irányban is hajthatom mégpedig két ferde szárny segítségével, amelyek a hajó oldalán, a merülési középpontban vannak elhelyezve. Ezek a szárnyak bármely irányba állíthatók, s belülről hatalmas emelők mozgatják. Ha a szárnyak párhuzamosan állnak a hajóval, ez vízszintes irányban mozog. Ha szögben állnak hozzá, a Nautilus az elhajláshoz és a csavarmeghajtáshoz képest tetszőlegesen meredek vagy lejtős vonalban száll le vagy emelkedik felfelé. Ha pedig gyorsan akarok a felszínre kerülni, leállítom a csavart: a víznyomás ekkor függőleges irányban hajtja fel a Nautilust, mint ahogyan a hidrogénnel töltött léggömb is szédítő gyorsasággal emelkedik fel a levegőbe.[3]
A kormányfülkét villanyvezeték kötötte össze a gépházzal, s Nemo kapitány a kormánykerék mellől egyidejűleg szabhatta meg az irányt és a sebességet. Megnyomott egy fémgombot, s erre a csavar forgása hirtelen meglassult.[14]
A hajócsavar forgása elérte a legnagyobb gyorsaságot; a négy lapát hatalmas erővel csapkodta a vizet.[6]
A telepek által fejlesztett áramot a hajófarba vezetem, ahol óriási elektromágnesek egy különleges emeltyű- és fogaskerék-rendszerű hajtóműre viszik át, amely a hajócsavart mozgatja; ez másodpercenként akár százhúsz fordulatot is végezhet.[8]
Remove ads
A Nautilus útja
A greenwichi délkört, mint egyetlen egységes kezdő hosszúsági kört csak az 1884-es Nemzetközi Meridián Konferencia fogadta el, jó néhány évvel a regény írása után. Verne nem mindig követhető okból keverve használja a washingtoni, londoni és párizsi kezdőkört. Ebben a szóvikkben a koordináták a greenwichire átszámolva szerepelnek.
A Nautilus útja a Nemo kapitány regényben
![]() | ![]() |
A hajó Nemo kapitány regénybéli útja a jobb oldali, Csendes-óceánt ábrázoló térképen kezdődik és a bal oldali térképen folytatódik. |
- Összefoglalás
Aronnax, a Nautilus kéretlen utasa visszaemlékezése: Szerencsére mégiscsak megfékeztem magamat, leheveredtem az ágyamra, hogy lecsillapuljak. Idegeim lassanként megnyugodtak, de túlfűtött agyam lázasan dolgozott, s gyors egymásutánban pergett le előttem az Abraham Lincolnról való eltűnésem óta eltelt hónapok minden emléke, a boldog és a szomorú élmények, a tenger alatti vadászatok, a Torres-szoros, az új-guineai bennszülöttekkel való kaland, a Nautilus zátonyra futása, a koralltemető, a szuezi átjáró, Szantorin-szigete, a krétai búvár, a Vigo-öböl, Atlantisz, a jégtorlasz, a Déli-sark, a jégbörtön, a polipokkal való küzdelem, a vihar a Golf-áramlatban, a Bosszúálló s az utolsó, rettenetes jelenet, a csatahajó s a legénység elsüllyesztése!...[18]
- Az út részletesen
A táblázat csak azokat az eseményeket tartalmazza, amelyekhez Verne megadta mindkét koordinátát, vagy a nevesített földrajzi hely egyértelműen beazonosítható.
A Nautilus a A rejtelmes sziget regényben
Remove ads
Műszaki adatok
- Hossz: 70 m
- Szélesség: 8 m
- Lökettérfogat : 1506 t
- Öv páncél: 15, 24 cm
- Maximális sebesség: 50 csomó
- Meghajtás: akkumulátorral működő elektromos motor
- A propeller átmérője 6,00 m
- Legénység: maximum: 20 fő, minimum: 5 fő
- Mentőcsónak: egy
Képek
Források
- Jules Verne: Nemo kapitány
- Jules Verne: A rejtelmes sziget
- Wolfgang Hohlbein : Operation Nautilus (Ifjúsági könyvsorozat)
- Pleticha Heinrich (szerkesztő): Jules Verne kézikönyv (Bertelsmann Kiadó, Stuttgart és München, 1992)
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads