Közönséges kígyónyelv

A közönséges kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) az ősharasztok (Psilotopsida) osztályának a kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) rendjébe, ezen belül a kígyónyelvfélék (Ophioglossocaceae) családjába tartozó faj.

Közönséges kígyónyelv
Németországi példány
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Harasztok (Pteridophyta) Osztály: Ősharasztok (Psilotopsida) Rend: Kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) Család: Kígyónyelvfélék (Ophioglossaceae) Nemzetség: Kígyónyelv (Ophioglossum) Faj: O. vulgatum
Tudományos név
Ophioglossum vulgatum L., 1753
Szinonimák
Ophioglossum dudadae Mickel Ophioglossum microstichum Ach. Ophioglossum mironovii Sumn. Ophioglossum polyphyllum A. Braun ex Schub. Ophioglossum pringlei Underw. ex Conz. Ophioglossum pycnostichum (Fernald) Á. Löve & D. Löve Ophioglossum vulgatum var. pycnostichum Fernald Ophioglossum vulgatum var. valdivianum Licht.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges kígyónyelv témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kígyónyelv témájú médiaállományokat és Közönséges kígyónyelv témájú kategóriát.

Előfordulása

Egész Közép-Európában, a síkvidékeken mindenütt megtalálható, de napjainkban a nedves területek lecsapolása és a zöld felületek fokozott kihasználása következtében megfogyatkozott. Ez a növényfaj Ázsiában, Afrika északnyugati részén és Észak-Amerika keleti felén is megtalálható. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság,^[2] a Mátra,^[3][4] valamint a Kisalföld területén él.^[5]

Alfaja, változata, alakja

• Ophioglossum vulgatum subsp. kilimandscharicum (Hieron.) J.E. Burrows - szinonimája: Ophioglossum vulgatum var. kilimandscharica Hieron.
• Ophioglossum vulgatum var. alaskanum (E. Britton) C. Chr. - szinonimája: Ophioglossum alaskanum E. Britton
• Ophioglossum vulgatum f. lanceolatum (Clute) S.F. Blake - szinonimája: Ophioglossum vulgatum var. lanceolatum Clute

Megjelenése

Nehezen észrevehető, sárgászöld páfrány. Rövid földbeli hajtásából csupán egyetlen, két részből álló levél emelkedik a föld fölé. Az alsó, meddő rész tojás alakú vagy hosszúkás, ülő, ép szélű és lágy, lebenyes állományú. Ebből ágazik ki a felső, karcsú nyelű spóratermő rész, csúcsán mindkét oldalon 12-40 sárga spóratartó zsákocskával. Sokszor csupán a meddő levélrész fejlődik ki. A növény fölött könnyen elsiklik a szemünk, jóllehet meddő állapotban is félreismerhetetlen. Magassága, spóratermő füzérrel 10-30 centiméter.

Kromoszómaszáma a kisebb spórájú indiai és európai egyedeknél, és valószínűleg a legtöbb észak-amerikai populációban 2n=480, az Appalache-hegységben azonban egy nagyobb spórájú forma is megjelent, amelynek kromoszómaszáma 2n=1320. Ez a növényvilágban ismert legmagasabb érték.^[6]

Életmódja

Nyirkos rétek, mocsaras erdők lakója. Szárazabb helyeken, például sovány gyepekben is előfordul.

A spóraképzés ideje júniustól augusztus végéig tart.

Képek

• 
  A növény
• 
• 
• 
  Spóratermő része
• 
  közelről
• 
  Levelei
• 
  Rajzok a növényről (a bal oldali)
•