Oroszország uralkodóinak listája

Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák. Nehéz megállapítani, hogy mikortól létezik az Oroszországnak nevezett államalakulat, ugyanis a történelem folyamán lassan alakult ki a mai állam:^[1]

• A Kijevi Rusz (864–1263): Az első táblázat a legkorábbról ismert uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a skandináv származású varégok által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a Dnyeper/Volga vidékét szlávok népesítették be, és később megjelentek a svéd eredetű viking törzsek, a varégoknak, hogy a dnyeperi kereskedelmi úton összeköttetés teremtsenek és kereskedelmet folytassanak Bizánccal, így fellendítették a mai Oroszország városállamait. – A szlávok lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és skandináv nevüket elveszítették. 862-ben kor legjelentősebb városállamában, Novgorodban az egyik varég családnak Rurik vezetésével sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a Rurik-dinasztiát, más vikingek pedig Kijevben rendezkedtek be. Rurik rokona és utóda, Oleg helyezte át a Rurikok székhelyét 882-ben Kijevbe, ahol fejedelemként (knyaz) uralkodott. Ugyancsak fejedelem volt a következő három uralkodó is (I. Igor, Olga és I. Szvjatoszláv). Szvjatoszláv volt az első, aki fiai között megosztotta a hatalmat, ettől kezdve a kijevi fejedelmet (elsőként I. Jaropolkot) kezdték nagyfejedelemnek (velikij knyaz) nevezni.^[2] – A Kijevi Rusz kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Már 1054-ben, Bölcs Jaroszláv halála után az egységes állam egymással viszálykodó fejedelemségekre bomlott, melyek közt Kijev fősége csak névlegesnek volt tekinthető.
• A Vlagyimiri Nagyfejedelemség (1168–1362): Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé az I. András által 1168-ban alapított Vlagyimiri Nagyfejedelemség. 1237-ben azonban az óorosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a mongolok, akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is. Az óorosz állam ismét számos kisebb fejedelemségre hullott szét, amelyek részben a mongol Arany Horda, majd az ennek örökébe lépő tatár kánságok fennhatósága alá kerültek. I. Sándor alatt (1252–1263) ismét egy virágzó korszak jött ugyan el, de a 14. század elejére újra meggyengült a fejedelemség.
• A Moszkvai Nagyfejedelemség (1263–1547): Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a 13. század végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már Pénzeszsák Ivánnak (1325–1340) sikerült megszereznie a vlagyimiri nagyfejedelemség területeit, Nagy Iván (1462–1505) és III. Vaszilij (1505–1533) korára pedig beolvasztotta a többi fejedelemséget és egyesítetette az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt 1480-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a 15. századra már felvehették az egész Rusz uralkodója címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása (1453) után Moszkva lett az ortodox egyház központja.
• A cári Oroszország (1547–1917): Tulajdonképpen a Moszkvai Nagyfejedelemségből alakult ki 1547-ben a cári Oroszország, amikor IV. Iván nagyfejedelem hivatalosan is felvette a cári (tkp. császári) címet, mely a Bizánc császárok örököseként tüntette fel az orosz fejedelmeket. (Három Róma elmélet). 1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia moszkvai ága, és egy 15 évig tartó bizonytalan – a Zűrzavaros idők névvel illetett – időszak következett, melynek végét a Romanov-ház 1613-as trónrajutása jelentette. – Az államalakulatot Nagy Péter reformjai után, 1721. október 22-től kezdték Orosz Birodalomnak nevezni, ekkortól az uralkodó hivatalos címe az egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій – Imperator Vszerosszijszkij), vagy egész Oroszország császárnője (Императрица Всероссійская – Imperatrica Vszerosszijszkaja), de a mindennapokban továbbra is inkább a cárt, illetve cárnőt használták. Nem sokkal később, 1762-ben kihalt a Romanov ház is, és III. Péter cár trónra lépésével az Oldenburg-ház egyik oldalága, a – leányágon romanovi rokonsággal rendelkező – Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a Holstein–Gottorp–Romanov-házból kerültek ki. A dinasztia és a cári Oroszország végét az 1917-es polgári demokratikus forradalom jelentette, ahol az utolsó orosz cárt, II. Miklóst megfosztották trónjától.
• Jegyzet: A dátumok az 1582-től – a más országokban – akkor bevezetésre került Gergely-naptár szerint vannak megadva. Oroszországban hivatalosan csak 1917-ben vezették be a Gergely-naptárt.

Orosz cár
Az Orosz Birodalom kiscímere
Oroszország uralkodói Ruriktól III. Sándorig
Adatok
Megszólítás	Ő cári felsége (1721-ig) Ő császári felsége (1721-től)
Első	IV. Iván (1547–1584)
Utolsó	II. Miklós (1894–1917)
Uralkodóház	Rurik (1547–98; 1605–06) Godunov (1598–1605) Sujszkij (1606–10) Vasa (1610–12) Romanov (1612–1762) Holstein–Gottorp–Romanov (1762–1917)
Örökös	ceszarevics
Házastársa	cárné (1721-ig) császárné (1721-től)
Nyughely	Péter-Pál-székesegyház, Szentpétervár
Rezidencia	Moszkva, Kreml Szentpétervár, Téli Palota
Egyéb címek	finn nagyherceg lengyel király
Regnálás kezdete	1547. január 26.
Regnálás vége	1917. március 15.
Előd	Nagyfejedelem
Utód	Miniszter-elnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz cár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kijevi nagyfejedelmek (864–1263)

N	Portré	Dinasztia	Uralkodó	Orosz név	Uralkodott	Megjegyzés
[1.] [2.]	–	nem ismert	Aszkold és Dir	Аскoльд és Дир	864?–882 (18? évig)	Eredeti nevükön: Haskuldr vagy Höskuldr, ill. Dyri.
[3.]		Rurikidák	Oleg * 845 körül † 912	Олег Вещий	882–912 (30 évig)	Eredeti nevén: Helgi vagy Helge.
[4.]		Rurikidák	I. Igor * 876/878 † 945	Игорь Рюрикович	912–945 (33 évig)	Eredeti nevén: Ingvar.
[5.]		Rurikidák	Szent Olga * 890 körül † 969. július 11.	Княги́ня О́льга	(945–962) (17 évig)	I. Igor özvegye. Eredeti nevén: Helga. Régensnőként léphetett trónra.
[6.]		Rurikidák	I. Szvjatoszláv * 915 körül † 972 márciusa	Святосла́в И́горевич	962–972 (10 évig)	I. Igor és Olga fia.
[7.]		Rurikidák	I. Jaropolk * 942 † 978. június 11.	Яропо́лк Святосла́вич	972–980 (6 évig)	I. Szvjatoszláv fia. Eredeti nevén: Valdmarr.
[8.]		Rurikidák	I. Szent Vlagyimir * 956 † 1015. július 15.	Влади́мир I Святосла́вич	978–1015 (37 évig)	I. Szvjatoszláv fia.
[9.]		Rurikidák	I. Elátkozott Szvjatopolk * 978 † 1019. július 24.	Святопо́лк Влади́мирович	1015–1016 (1 évig)	I. Jaropolk fia.
[10.]		Rurikidák	I. Bölcs Jaroszláv * 979 † 1054. február 20.	Яросла́в Влади́мирович	1016–1018 (2 évig)	I. Vlagyimir fia. Eredeti nevén: Jarizleifr.
[9.]		Rurikidák	I. Szvjatopolk (2x)	Святопо́лк Влади́мирович	1018–1019 (1 évig)
[10.]		Rurikidák	I. Jaroszláv (2x)	Яросла́в Влади́мирович	1019–1054 (35 évig)
Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi területeket: Kijevet, Novgorodot, Pszkovot, fiatalabb fiai a később szerzett földek urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás, a vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért, Kijev fősége pedig kezdett névlegessé válni.
[11.]		Rurikidák	I. Izjaszláv * 1024 † 1078. október 3.	Изясла́в Яросла́вич	1054–1068 (14 évig)	I. Jaroszláv fia.
[12.]		Rurikidák	Látnok Vszeszláv * 1029 † 1101. április 14.	Всесла́в Брячисла́вич	1068–1069 (1 évig)	I. Vlagyimir dédunokája.
[11.]		Rurikidák	I. Izjaszláv (2x)	Изясла́в Яросла́вич	1069–1073 (4 évig)
[13.]		Rurikidák	II. Szvjatoszláv * 1027 † 1076. december 27.	Святосла́в Яросла́вич	1073–1076 (3 évig)	I. Jaroszláv fia.
[14.]		Rurikidák	I. Békés Vszevolod * 1029/1030 † 1093. április 13.	Все́волод Яросла́вич	1076–1077 (1 évig)	I. Jaroszláv fia.
[11.]		Rurikidák	I. Izjaszláv (3x)	Изясла́в Яросла́вич	1077–1078 (1 évig)
[14.]		Rurikidák	I. Vszevolod (2x)	Все́волод Яросла́вич	1078–1093 (15 évig)	I. Jaroszláv fia.
[15.]		Rurikidák	II. Szvjatopolk * 1050. november 8. † 1113. április 16.	Святопо́лк (Михаи́л) Изясла́вич	1093–1113 (20 évig)	I. Izjaszláv fia.
[16.]		Rurikidák	II. Vlagyimir Monomah * 1053. május 26. † 1125. május 19.	Влади́мир Все́володович Монома́х	1113–1125 (12 évig)	I. Vszevolod fia.
[17.]		Rurikidák	I. Nagy Msztyiszláv * 1076. június 1. † 1132. április 14.	Мстисла́в Влади́мирович Вели́кий	1125–1132 (7 évig)	II. Vlagyimir fia.
I. Msztyiszláv 1132-es halála után Kijev végleg elvesztette központi szerepét, a távolabbi fejedelmi központok lassan önállósodtak, és az ottani fejedelmek közül sokan nagyfejedelemnek kezdték magukat címeztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek alávetve Kijevnek.
[18.]		Rurikidák	II. Jaropolk * 1082 † 1139. február 18.	Яропо́лк Влади́мирович	1132–1139 (7 évig)	II. Vlagyimir fia..
[19.]	–	Rurikidák	Vjacseszláv * 1083 † 1154. február 2.	Вячесла́в Влади́мирович	1139 (pár hónapig)	II. Vlagyimir fia.
[20.]		Rurikidák	II. Vszevolod * 1084 † 1146. augusztus 1.	Все́волод О́льгович	1139–1146 (7 évig)	II. Szvjatoszláv unokája.
[21.]		Rurikidák	II. Szent Igor * 1096 † 1147. szeptember 19.	И́горь О́льгович	1146 (pár hónapig)	II. Vszevolod testvére.
[22.]		Rurikidák	II. Izjaszláv * 1097 † 1154. november 13.	Изясла́в Мстисла́вич	1146–1149 (3 évig)	I. Msztyiszláv fia.
[23.]		Rurikidák	I. Hosszúkezű György * 1090 körül † 1157. május 15.	Ю́рий (Гео́ргий) Влади́мирович	1149–1151 (2 évig)	II. Vlagyimir fia.
[19.]	–	Rurikidák	Vjacseszláv (2x)	Вячесла́в Влади́мирович	1151–1154 (3 évig)
[22.]		Rurikidák	II. Izjaszláv (2x)	Изясла́в Мстисла́вич	1151–1154 (3 évig)
[24.]		Rurikidák	I. Szent Rosztyiszláv * 1108 † 1167. március 14.	Ростисла́в Мстисла́вич	1154 (pár hónapig)	I. Msztyiszláv fia.
[25.]		Rurikidák	III. Izjaszláv † 1161. március 6.	Изяслав Давыдович	1154–1155 (1 évig)	II. Szvjatoszláv unokája.
[23.]		Rurikidák	I. Hosszúkezű György (2x)	Ю́рий (Гео́ргий) Влади́мирович	1155–1157 (2 évig)
[25.]		Rurikidák	III. Izjaszláv (2x)	Изяслав Давыдович	1157–1158 (1 évig)
[24.]		Rurikidák	I. Rosztyiszláv (2x)	Ростисла́в Мстисла́вич	1159–1167 (8 évig)
[25.]		Rurikidák	III. Izjaszláv (3x)	Изяслав Давыдович	1161 (pár hónapig)	Társuralkodó (?)
[26.]		Rurikidák	II. Msztyiszláv * 1126 † 1170. augusztus 19.	Мстисла́в Изясла́вич	1167–1169 (2 évig)	II. Izjaszláv fia.
[27.]	–	Rurikidák	Gleb † 1171. január 20.	Глеб Ю́рьевич	1169 (pár hónapig)	I. Jurij fia.
[26.]		Rurikidák	II. Msztyiszláv (2x)	Мстисла́в Изясла́вич	1169–1170 (1 évig)
[27.]	–	Rurikidák	Gleb (2x)	Глеб Ю́рьевич	1170–1171 (1 évig)
[28.]	–	Rurikidák	III. Vlagyimir * 1132 † 1171. május 30.	Владимир Мстиславич	1171 (pár hónapig)	I. Msztyiszláv fia.
[29.]		Rurikidák	I. Mihály * 1151 † 1176. június 20.	Миха́лко (Михаи́л) Ю́рьевич	1171 (pár hónapig)	I. Jurij fia.
[30.]	–	Rurikidák	I. Roman * 1150 körül † 1180. június 14.	Роман Ростиславич	1171–1173 (2 évig)	I. Rosztyiszláv fia.
[31.]		Rurikidák	III. Nagyfészkű Vszevolod * 1154 † 1212. április 13.	Все́волод Ю́рьевич Большо́е Гнездо́	1173 (pár hónapig)	I. Jurij fia. Vlagyimiri nagyfejedelem is.
[32.]	–	Rurikidák	II. Rurik * 1140 † 1210. április 19.	Рюрик Ростиславич	1173 (pár hónapig)	I. Rosztyiszláv fia.
[33.]		Rurikidák	III. Szvjatoszláv * 1123 † 1194. július 25.	Святослав Всеволодович	1174 (pár hónapig)	II. Vszevolod fia.
[34.]		Rurikidák	II. Jaroszláv * 1132 körül † 1180	Яросла́в Изясла́вич	1174–1175 (1 évig)	II. Izjaszláv fia.
[30.]	–	Rurikidák	I. Roman (2x)	Роман Ростиславич	1175–1177 (2 évig)
[33.]		Rurikidák	III. Szvjatoszláv (2x)	Святослав Всеволодович	1177–1180 (3 évig)
[34.]		Rurikidák	II. Jaroszláv (2x)	Яросла́в Изясла́вич	1180 (pár hónapig)
[32.]	–	Rurikidák	II. Rurik (2x)	Рюрик Ростиславич	1180–1182 (2 évig)
[33.]		Rurikidák	III. Szvjatoszláv (3x)	Святослав Всеволодович	1182–1194 (12 évig)
[32.]	–	Rurikidák	II. Rurik (3x)	Рюрик Ростиславич	1194–1202 (8 évig)
[35.]	–	Rurikidák	III. Igor * 1152 körül † 1220	Ингварь Ярославич	1202 (pár hónapig)	II. Jaroszláv fia.
[32.]	–	Rurikidák	II. Rurik (4x)	Рюрик Ростиславич	1203–1205 (2 évig)
[36.]		Rurikidák	II. Nagy Roman(wd) * 1151 † 1205. június 19.	Роман Мстиславич	1203–1205 (2 évig)	II. Msztyiszláv fia.
[37.]	–	Rurikidák	II. Rosztyiszláv * 1172. április 5. † 1218. március 3.	Ростисла́в Рю́рикович	1204–1206 (2 évig)	II. Rurik fia.
[32.]	–	Rurikidák	II. Rurik (5x)	Рюрик Ростиславич	1206 (pár hónapig)
[38.]	–	Rurikidák	IV. Vöröshajú Vszevolod † 1215 augusztusa	Всеволод Святославич	1206–1207 (1 évig)	III. Szvjatoszláv fia.
[32.]	–	Rurikidák	II. Rurik (6x)	Рюрик Ростиславич	1207–1210 (3 évig)
[38.]	–	Rurikidák	IV. Vszevolod (2x)	Всеволод Святославич	1210–1214 (4 évig)
[35.]	–	Rurikidák	III. Igor (2x)	Ингварь Ярославич	1214 (pár hónapig)
[39.]	–	Rurikidák	III. Öreg Msztyiszláv * 1156 † 1223. június 2.	Мстисла́в Рома́нович	1214–1223 (9 évig)	I. Roman fia.
[40.]	–	Rurikidák	IV. Vlagyimir * 1187 † 1239. március 3.	Владимир Рюрикович	1223–1235 (12 évig)	II. Rurik fia.
[41.]	–	Rurikidák	IV. Izjaszláv * 1186 † 1255	Изяслав Владимирович	1235–1236 (1 évig)	III. Msztyiszláv fia.
[42.]		Rurikidák	III. Jaroszláv * 1191. február 8. † 1246. szeptember 30.	Яросла́в (Феодор) Все́володович	1236–1238 (2 évig)	III. Vszevolod fia.
[43.]		Rurikidák	II. Szent Mihály * 1179 † 1246. szeptember 20.	Михаи́л Все́володович	1238–1239 (1 évig)	IV. Vszevolod fia.
[44.]	–	Rurikidák	III. Rosztyiszláv * 1219 † 1262	Ростислав Мстиславич	1239 (pár hónapig)	II. Mihail fia.
[45.]		Rurikidák	Dániel * 1201 † 1264	Дании́л Рома́нович	1239–1240 (1 évig)	II. Roman fia.
1240-ben a mongolok elpusztították Kijevet. A nagyfejedelmi státuszt Vlagyimir vette át, a kijevi fejedelmi cím pedig névlegessé vált.
[43.]		Rurikidák	II. Szent Mihály (2x)	Михаи́л Все́володович	1240–1243 (3 évig)
[42.]		Rurikidák	III. Jaroszláv (2x)	Яросла́в (Феодор) Все́володович	1243–1246 (3 évig)
[46.]		Rurikidák	I. Szent Sándor * 1221. május 13. † 1263. november 14.	Алекса́ндр Яросла́вич Не́вский	1246–1263 (17 évig)	III. Jaroszláv fia.

Vlagyimiri nagyfejedelmek (1168–1362)

N	Portré	Dinasztia	Uralkodó	Orosz név	Uralkodott	Megjegyzés
[1.]		Rurikidák	I. András * 1111 † 1174. június 28.	Андрей Боголюбский	1168–1174 (6 évig)	I. György kijevi nagyfejedelem fia.
[2.]		Rurikidák	I. Mihály * 1151 † 1176. június 20.	Михалко (Михаил) Юрьевич	1174 (pár hónapig)	I. András féltestvére.
[3.]	–	Rurikidák	Jaropolk † 1196 után	Ярополк Ростиславич	1174–1175 (1 évig)	I. György kijevi nagyfejedelem unokája.
[2.]		Rurikidák	I. Mihály (2x)	Михалко (Михаил) Юрьевич	1175–1176 (1 évig)	Második uralkodása.
[4.]		Rurikidák	III. Nagyfészkű Vszevolod * 1154 † 1212. április 13.	Все́волод Ю́рьевич	1176–1212 (36 évig)	I. Mihály testvére.
[5.]		Rurikidák	II. György (Vszevolodovics)(wd) * 1189. november 26. † 1238. március 4.	Ю́рий (Гео́ргий) Все́володович	1212–1216 (4 évig)	III. Vszevolod fia.
[6.]		Rurikidák	Konstantin (Vszevolodovics) * 1186. május 18. † 1218. február 3.	Константин Всеволодович	1216–1218 (2 évig)	III. Vszevolod fia.
[5.]		Rurikidák	II. György (2x)	Ю́рий (Гео́ргий) Все́володович	1218–1238 (20 évig)	Második uralkodása.
[7.]		Rurikidák	I. Jaroszláv * 1191. február 8. † 1246. szeptember 30.	Яросла́в (Феодор) Все́володович	1238–1246 (8 évig)	III. Vszevolod fia.
[8.]	–	Rurikidák	Szvjatoszláv * 1196. március 27. † 1252. február 3.	Святосла́в Все́володович	1246–1248 (2 évig)	III. Vszevolod fia.
[9.]	–	Rurikidák	(II.) Mihály * 1229 † 1248. január 15.	Михаи́л Яросла́вич Хоробрит	1248 (1 hónapig)	I. Jaroszláv fia.
[10.]		Rurikidák	II. András * 1222 † 1264	Андре́й Яросла́вич	1249–1252 (3 évig)	I. Jaroszláv fia.
[11.]		Rurikidák	I. Szent Sándor * 1221. május 13. † 1263. november 14.	Алекса́ндр Яросла́вич Не́вский	1252–1263 (11 évig)	I. Jaroszláv fia.
[12.]		Rurikidák	II. Jaroszláv * 1230 † 1272. szeptember 16.	Яросла́в Яросла́вич	1263–1272 (9 évig)	I. Jaroszláv fia.
[13.]		Rurikidák	Vaszilij * 1241 † 1276 januárja	Василий Ярославич	1272–1276 (4 évig)	I. Jaroszláv fia.
[14.]		Rurikidák	I. Dmitrij * 1254 körül † 1294	Дмитрий Александрович	1276–1281 (5 évig)	I. Sándor fia.
[15.]		Rurikidák	III. András * 1255 körül † 1304. július 27.	Андрей Александрович	1281–1283 (2 évig)	I. Sándor fia.
[14.]		Rurikidák	I. Dmitrij (2x)	Дмитрий Александрович	1283–1293 (10 évig)	Második uralkodása.
[15.]		Rurikidák	III. András (2x)	Андрей Александрович	1293–1304 (11 évig)	Második uralkodása.
[16.]		Rurikidák	II. Mihály * 1271 † 1318. november 22.	Михаи́л Яросла́вич	1304–1318 (14 évig)	II. Jaroszláv fia.
[17.]		Rurikidák	III. György * 1281 † 1325. november 21.	Юрий Данилович	1318–1322 (4 évig)	I. Sándor unokája.
[18.]		Rurikidák	II. Dmitrij * 1299. október 15. † 1326. szeptember 26.	Дми́трий Миха́йлович Гро́зные О́чи	1322–1326 (4 évig)	II. Mihály fia.
[19.]		Rurikidák	II. Sándor * 1301. október 7. † 1339. október 29.	Алекса́ндр Миха́йлович	1326–1327 (1 évig)	II. Mihály fia.
[20.]	–	Rurikidák	III. Sándor † 1331	Александр Васильевич	1328–1331 (3 évig)	II. András unokája.
A fejedelemségben moszkvai fejedelmek uralkodnak 1332-től 1359-ig.
[21.]	–	Rurikidák	III. Dmitrij * 1322 † 1383. június 5.	Дми́трий Константи́нович	1359–1362 (3 évig)	II. András dédunokája.

Moszkvai nagyfejedelmek (1263–1547)

N	Portré	Dinasztia	Uralkodó	Orosz név	Uralkodott	Megjegyzés
[1.]		Rurikidák	Szent Dániel * 1261 novembere vagy decembere † 1303. március 4.  (41 évesen)	Даниил Александрович	1263–1303 (40 évig)	I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem fia.
[2.]		Rurikidák	I. György * 1281 † 1325. november 21.  (44 évesen)	Юрий Данилович	1303–1325 (22 évig)	Dániel fia.
[3.]		Rurikidák	I. Pénzeszsák Iván * 1288 † 1340. március 31.  (52 évesen)	Ива́н I Дании́лович Калита́	1325–1340 (15 évig)	I. György fivére.
[4.]		Rurikidák	Büszke Simeon * 1316. november 7. † 1353. április 27.  (36 évesen)	Семён Иванович Гордый	1340–1353 (13 évig)	I. Iván fia.
[5.]		Rurikidák	II. Szelíd Iván * 1326. március 30. † 1359. november 13.  (33 évesen)	Иван II Иванович Красный	1353–1359 (6 évig)	Simeon fivére.
[6.]		Rurikidák	Szent Doni Dmitrij * 1350. október 12. † 1389. május 19.  (38 évesen)	Дми́трий Ива́нович Донско́й	1359–1389 (30 évig)	II. Iván fia.
[7.]		Rurikidák	I. Vaszilij * 1371. december 30. † 1425. február 27.  (53 évesen)	Василий I Дмитриевич	1389–1425 (36 évig)	I. Dmitrij fia.
[8.]		Rurikidák	II. Vak Vaszilij * 1415. március 10. † 1462. március 27.  (47 évesen)	Василий II Васильевич Тёмный	1425–1433 (8 évig)	I. Vaszilij fia.
[9.]		Rurikidák	II. György * 1374. november 26. † 1334. június 5.  (59 évesen)	Юрий Дмитриевич	1433–1434 (1 évig)	I. Dmitrij fia.
[8.]		Rurikidák	II. Vak Vaszilij (2x)	Василий II Васильевич Тёмный	1434 (pár hónapig)
[9.]		Rurikidák	II. György (2x)	Юрий Дмитриевич	1434 (pár hónapig)
[10.]		Rurikidák	(III.) Kancsal Vaszilij * 1421 † 1448  (27 évesen)	Василий Юрьевич Косой	1434 (pár hónapig)	II. György fia.
[8.]		Rurikidák	II. Vak Vaszilij (3x)	Василий II Васильевич Тёмный	1434–1445 (11 évig)
[11.]		Rurikidák	II. Dimitrij * 1420 körül † 1453. július 17.  (kb. 33 évesen)	Дмитрий Юрьевич Шемяка	1445 (pár hónapig)	II. György fia.
[8.]		Rurikidák	II. Vak Vaszilij (4x)	Василий II Васильевич Тёмный	1445–1446 (1 évig)
[11.]		Rurikidák	II. Dimitrij (2x)	Дмитрий Юрьевич Шемяка	1446–1447 (1 évig)
[8.]		Rurikidák	II. Vak Vaszilij (5x)	Василий II Васильевич Тёмный	1447–1462 (15 évig)
[12.]		Rurikidák	III. Nagy Iván * 1440. január 22. † 1505. október 27.  (65 évesen)	Иван III Васильевич Великий	1462–1505 (43 évig)	II. Vaszilij fia.
[13.]		Rurikidák	III. Vaszilij * 1479. március 25. † 1533. december 3.  (54 évesen)	Василий III Иванович	1505–1533 (28 évig)	III. Iván fia.
[14.]		Rurikidák	IV. Rettegett Iván * 1530. augusztus 25. † 1584. március 28.  (53 évesen)	Ива́н Васи́льевич Гро́зный	1533–1547 (14 évig)	III. Vaszilij fia.

Orosz cárok és cárnők (1547–1917)

Az utolsó Rurikidák a moszkvai ágból (1547–1598)

N	Portré	Uralkodóház	Uralkodó	Orosz név	Uralkodott	Megjegyzés
[1.]		Rurikidák	IV. Rettegett Iván	Ива́н Васи́льевич Гро́зный	1547–1584 (37 évig)	1547-ben felvette a cári címet.
–		Mongol kánok	Szemjon Buktakovics * ? † 1616. január 5.	Симеон Бекбулатович	(1575–1576)	Nem volt valódi cár.
[2.]		Rurikidák	I. Fjodor * 1557. május 31. † 1598. január 16./17.	Фёдор I Иванович	1584–1598 (14 évig)	IV. Iván fia.

A zűrzavaros idők (1598–1613)

N	Portré	Uralkodóház	Uralkodó	Orosz név	Uralkodott	Megjegyzés
[3.]		Godunovok	Borisz Godunov * 1551 † 1605. április 23.	Бори́с Фёдорович Годуно́в	1598–1605 (7 évig)	I. Fjodor sógora.
[4.]		Godunovok	II. Fjodor * 1589 † 1605. június 20.	Фёдор II Борисович	1605 (pár hónapig)	Borisz fia.
[5.]		nem ismert	Ál-Dmitrij * 1581 † 1606. május 17.	Лжедмитрий	1605–1606 (1 évig)	Azt állította (hamisan) magáról, hogy azonos IV. Iván fiatalon elhalt fiával, Dmitrij cáreviccsel.
[6.]		Rurikidák	IV. Vaszilij * 1552. szeptember 22. † 1612. szeptember 12.	Василий IV Иванович Шуйский	1606–1610 (4 évig)	I. Fjodor halálával a Rurik-dinasztia fejévé lépett elő, aki az uralkodóház sujszkiji ágából származott. Ő volt az utolsó Rurik-házi orosz uralkodó.
[7.]		Vasa	Lengyelországi Ulászló * 1595. június 9. † 1648. május 20.	Владислав	1610–1612 (2 évig)	III. Zsigmond lengyel király fia. Később, 1632-től IV. Ulászló néven lengyel király.

Romanov-ház (1613–1762)

Bővebben: a Romanov-ház cikkben

Uralkodó	Portré	Uralkodása	Uralkodási évei	Koronázása	Megjegyzés
I. Mihály oroszul: Михаил I (1596–1645)		1613. február 21. – 1645. július 13.	32 év, 5 hónap, 2 nap	1613. július 22. Uszpenszkij-székesegyház	Fjodor Nyikityics Romanov és Kszenyija Ivanovna Sesztova fia. Trónra kerülése végett vetett a zűrzavarok időszakának.
Alekszej oroszul: Алексей (1629–1676)		1645. július 13. – 1676. január 29.	30 év, 6 hónap, 16 nap	1645. szeptember 28. Uszpenszkij-székesegyház	I. Mihály orosz cár és Jevdokija Lukjanovna Sztresnyeva fia.
III. Fjodor oroszul: Фёдор III (1661–1682)		1676. január 29. – 1682. május 7.	6 év, 2 hónap, 29 nap	1676. június 28. Uszpenszkij-székesegyház	Alekszej orosz cár és Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja idősebb fia. Betegség következtében fiatalon, utód nélkül hunyt el.
Szofja Alekszejevna oroszul: Со́фья Алексе́евна (1657–1704)		1682. június 8. – 1689. szeptember 22.	7 év, 3 hónap, 14 nap	Nem koronázták meg, mivel a cári címet testvérei viselték társuralkodóként.	III. Fjodor orosz cár nővére. Az ország régense volt, amíg a cári címet kiskorú öccsei, V. Iván és I. Péter viselték társuralkodóként.
V. Iván oroszul: Иван V (1666–1696)		1682. május 7. – 1696. február 8.	13 év, 9 hónap, 1 nap	1682. június 25. Uszpenszkij-székesegyház	Alekszej orosz cár és Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja fiatalabb fia. Betegségei okán a tényleges hatalom 1689-ig nővére, Szofja Alekszejevna, majd féltestvére, I. Péter kezében összpontosult.
I. (Nagy) Péter oroszul: Пётр I (1672–1725)		1682. május 7. – 1725. február 8.	42 év, 9 hónap, 1 nap		Alekszej orosz cár és második felesége, Natalja Kirillovna Nariskina elsőszülött fia. Fokozatosan vette át a hatalmat féltestvéreitől, mígnem az ország egyeduralkodója lett. 1721-ben felvette a „minden oroszok császára” címet.
I. Katalin oroszul: Екатерина I (1684–1727)		1725. február 8. – 1727. május 17.	2 év, 3 hónap, 9 nap	1724. május 7. Uszpenszkij-székesegyház	I. Péter orosz cár második felesége. 1724-es megkoronázására mint társuralkodó került sor. Ő volt Oroszország történelmének első jog szerinti női uralkodója.
II. Péter oroszul: Пётр II (1715–1730)		1727. május 17. – 1730. január 30.	2 év, 8 hónap, 13 nap	1728. február 25. Uszpenszkij-székesegyház	I. Péter orosz cár unokája, annak első feleségével, Jevdokija Fjodorovna Lopuhinával való házasságból. Betegség következtében hunyt el fiatalon.
Anna oroszul: Анна (1693–1740)		1730. február 15. – 1740. október 28.	10 év, 8 hónap, 28 nap	1730. április 28. Uszpenszkij-székesegyház	V. Iván orosz cár és Praszkovja Fjodorovna Szaltikova fiatalabbik leánya. Nem születtek gyermekei így örökösének unokahúga, Anna Leopoldovna újszülött fiát, Ivánt választotta.
Ernst Johann von Biron (1690–1772)		1740. október 28. – 1740. november 20.	24 nap	Nem koronázták meg, az ország régensének nevezték ki.	Kurföld és Zemgale hercege. Anna orosz cárnő őt nevezte meg örököse, Iván mellé régensnek. A herceget azonban Burkhard Christoph von Münnich megbuktatta.
Anna Leopoldovna oroszul: А́нна Леопо́льдовна (1718–1746)		1740. november 20. – 1741. december 6.	1 év, 16 nap	Nem koronázták meg, mivel a cári címet legidősebb fiú gyermeke viselte.	Anna orosz cárnő unokahúga, akinek fia, Iván lett a cárnő örököse. Ernst Johann von Biron bukását követően őt nevezték ki az ország régensének fia mellé.
VI. Iván oroszul: Иоанн VI (1740–1764)		1740. október 28. – 1741. december 6.	1 év, 1 hónap, 8 nap	Fiatal kora okán nem koronázták meg, idő előtt trónfosztották.	Anna Leopoldovna fia. Két hónapos korában lett Oroszország cárja, ám egy évvel később rokona, Erzsébet megdöntötte anyja hatalmát és átvette az uralkodást.
Erzsébet oroszul: Елизаве́та (1709–1762)		1741. december 6. – 1762. január 5.	20 év, 30 nap	1742. május 6. Uszpenszkij-székesegyház	I. Péter orosz cár és I. Katalin cárnő fiatalabbik leánya. A korabéli Európa egyik legjelentősebb monarchája volt.

Holstein–Gottorp–Romanov-ház (1762–1917)

Bővebben: a Holstein–Gottorp–Romanov-ház cikkben

Uralkodó	Portré	Uralkodása	Uralkodási évei	Koronázása	Megjegyzés
III. Péter oroszul: Пётр III (1728–1762)		1762. január 9. – július 9.	6 hónap, 14 nap	Nem koronázták meg, mivel alig fél évvel azt követően, hogy trónra került, meggyilkolták.	I. Péter orosz cár unokája, Károly Frigyes holstein–gottorpi herceg és Anna Petrovna nagyhercegnő egyetlen gyermeke.
II. (Nagy) Katalin oroszul: Екатерина II (1729–1796)		1762. július 9. – 1796. november 17.	34 év, 4 hónap, 8 nap	1762. szeptember 23. Uszpenszkij-székesegyház	III. Péter orosz cár felesége, Oroszország császárnéjából lett az ország uralkodója. Az egyik legjelentősebb orosz monarcha.
I. Pál oroszul: Па́вел I (1754–1801)		1796. november 17. – 1801. március 23.	4 év, 4 hónap, 7 nap	1797. április 5. Uszpenszkij-székesegyház	III. Péter orosz cár és II. Katalin orosz cárnő egyetlen fia. Anyjával szembeni ellenérzései miatt az ő uralkodása alatt vezették be, hogy nő többet ne örökölhesse az ország trónját.
I. Sándor oroszul: Александр I (1777–1825)		1801. március 23. – 1825. december 1.	24 év, 8 hónap, 8 nap	1801. szeptember 15. Uszpenszkij-székesegyház	I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna legidősebb fia. Mivel feleségétől Jelizaveta Alekszejevnától csak két korán elhunyt leánya született, így a trónt öccse örökölte.
I. Miklós oroszul: Николай I (1796–1855)		1825. december 1. – 1855. március 2.	29 év, 3 hónap, 1 nap	1826. szeptember 3. Uszpenszkij-székesegyház	I. Sándor orosz cár fiatalabb öccse. Azt követően vált orosz cárrá, hogy bátyja, Konsztantyin morganatikus házassága miatt lemondott trónörökléséről.
II. Sándor oroszul: Александр II (1818–1881)		1855. március 2. – 1881. március 13.	26 év, 10 hónap, 1 nap	1856. szeptember 7. Uszpenszkij-székesegyház	I. Miklós orosz cár és Alekszandra Fjodorovna legidősebb fia. 1881-ben egy bombamerénylet végzett vele.
III. Sándor oroszul: Александр III (1845–1894)		1881. március 13. – 1894. november 1.	13 év, 7 hónap, 19 nap	1883. május 28. Uszpenszkij-székesegyház	II. Sándor orosz cár és Marija Alekszandrovna legidősebb fia.
II. Miklós oroszul: Николай II (1868–1918)		1894. november 1. – 1917. március 15.	22 év, 4 hónap, 14 nap	1896. május 26. Uszpenszkij-székesegyház	III. Sándor orosz cár és Marija Fjodorovna legidősebb fia. 1917-es lemondatását követően a bolsevikok családjával együtt kivégezték 1918 júliusában.