Paris (növénynemzetség)

A Paris a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozó zászpafélék (Melanthiaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Kevesebb mint két tucat lágyszárú növényfaj tartozik ide: a legismertebb közülük a farkasszőlő (Paris quadrifolia). A Paris biodiverzitásának központja Kínában van, képviselőik Ázsiában és Európában őshonosak, erdők lágyszárú-szintjén vagy folyók melletti nedves helyeken fordulnak elő. Egyes Paris-fajokat a hagyományos kínai orvoslásban fájdalomcsillapító és alvadásgátló hatásuk miatt használnak, többek közt a Jünnan Baiyao alkotóelemeként. A népi orvoslásban való felhasználásuk jelentősen csökkentette egyedszámukat.^[1]

Paris
Virágzó Paris polyphylla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Liliomvirágúak (Liliales) Család: Zászpafélék (Melanthiaceae) Nemzetség- csoport: Parideae Nemzetség: Paris
Fajok
Lásd a szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Paris témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Paris témájú médiaállományokat és Paris témájú kategóriát.

A nemzetség neve, Paris onnan ered, hogy minden növényi rész négyes alapszámú (lat. par = egyenlő), esetleg a görög mitológiai alak Pariszból.

A nemzetség a Trillium közeli rokona, hagyományosan morfológiai jegyek alapján tesznek különbséget köztük: a Trillium fajainak virágai hármas alapszámúak, míg a Paris fajai 4–11-szirmúak.^[2] Egy újabb keletű analízis a Daiswa és Kinugasa nemzetségek fajait is a Paris alá sorolja, bár a génusz pontos leírása még vitatott.^[3] A Paris sensu stricto alá csak mintegy 11 faj tartozik.

A nemzetség felosztása:

• Paris alnemzetség, három fajcsoporttal:
  • Kinugasa fajcsoport (Tatew. & Sutô) Hara: egyetlen faj:
    • Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch. (Syn.: Kinugasa japonica (Franch. & Sav.) Tatew. & Suto, Trillidium japonicum Franch. & Sav.)
  • Paris fajcsoport: 5 faj
  • Axiparis fajcsoport H.Li: 5 faj
• Daiswa alnemzetség (Raf.) H.Li, öt fajcsoporttal:
  • Dunnianae fajcsoport H.Li: 1 faj
    • Paris dunniana H.Léveillé
  • Euthyra fajcsoport (Salisbury) Franchet: 8 faj
  • Marmoratae fajcsoport H.Li: 2 faj
  • Fargesianae fajcsoport H.Li: 1 faj
    • Paris fargesii Franchet
  • Thibeticae fajcsoport H.Li: 1 faj:
    • Paris thibetica Franchet

A Paris nemzetségben két alnemzetség kb. kéttucatnyi faja található meg^[4] (A lista nincs fajsorokra osztva):

• Paris alnemzetség:
  • Paris axialis H.Li: Szecsuan és Északkelet-Jünnan, 700-3000 méteren.
  • Paris bashanensis F.T.Wang & Tang: Nyugat-Hupej és Szecsuan, 1400-4300 méteren.
  • Paris dulongensis H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1600 méteren.
  • Paris forrestii (Takht.) H.Li: Mianmar, valamint egyes kínai tartományok: Délkelet-Tibet és Nyugat-Jünnan, 1900-3500 méteren.
  • Paris incompleta M.Bieb.: Törökország, Grúzia.
  • Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch.: Japánból származik.
  • Farkasszőlő (Paris quadrifolia L.): a legszélesebb körben elterjedt faj: Európa, Oroszország (Szibéria), Mongólia és néhány kínai tartomány: Észak-Hejlungcsiang és Észak-Hszincsiang.
  • Paris rugosa H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1700 méteren.
  • Paris tetraphylla A.Gray: Északkelet-Ázsiában nő.
  • Paris vaniotii H.Léveillé: Mianmar és a következő kínai tartományok: Kujcsou, Húnán, Jünnan.
  • Paris verticillata M.Bieb.: Japán, Korea, Mongólia, Oroszország (Szibéria) és néhány kínai tartomány: Anhuj, Kanszu, Hopej, Hejlungcsiang, Jilin, Liaoning, Belső-Mongólia Autonóm Terület, Senhszi, Sanhszi, Északnyugat-Szecsuan, Csöcsiang 1100-3600 méteren.
• Daiswa alnemzetség: vastag rizómájuk van, az egyrekeszű magház parietális placentációjú, bogyószerű toktermésük van pozsgás magköpennyel. 12-16 faj tartozik ide:
  • Paris birmanica (Takht.) H.Li & Noltie
  • Paris cronquisti (Takht.) H.Li: Délnyugat-Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület, Kujcsou, Szecsuan, Délkelet-Jünnan 900-2100 méteren.
  • Paris daliensis H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Nyugat-Jünnanban 2600 méter körül.
  • Paris delavayi Franchet: Vietnám és néhány kínai tartomány: Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 1300-2000 méteren.
  • Paris dunniana H.Léveillé: Kujcsou, Hajnan és Jünnan 1100 méter körül.
  • Paris fargesii Franchet: Vietnam és néhány kínai tartomány: Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 500-2100 méteren.
  • Paris luquanensis H.Li: endemikus faj Észak-Közép-Jünnanban 2100-2800 méteren.
  • Paris mairei H.Léveillé: Kujcsou, Nyugat-Szecsuan, Észak-Jünnan 1800-3500 méteren.
  • Paris marmorata Stearn: Bhután, Észak-India, Nepál és néhány kínai tartomány: Szecsuan, Dél-Tibet, Jünnan 2400-2800 méteren.
  • Paris polyandra S.F.Wang: endemikus faj Délnyugat-Szecsuanban 1200-1600 méteren.
  • Paris polyphylla Sm.: Bhután, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Szikkim, Thaiföld, Vietnam, Tajvan és néhány kínai tartomány: Anhuj, Fucsien, Kanszu, Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Henan, Hupej, Húnán, Csiangszu, Csianghszi, Senhszi, Sanhszi, Szecsuan, Tibet, Jünnan, Csöcsiang 100-3500 méteren.
  • Paris stigmatosa Shu-dong Zhang: hármas alapszámú virágokkal. Endemikus faj Kelet-Jünnanban 2500-2600 és 2900 méteren.
  • Paris thibetica Franchet: Bhután, Mianmar, Szikkim és néhány kínai tartomány: Dél-Kanszu, Kujcsou, Szecsuan, Dél-Tibet, Északnyugat-Jünnan 1400-3800 méteren.
  • Paris undulata H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Közép-Szecsuanban.
  • Paris vietnamensis (Takht.) H.Li: Vietnam és néhány kínai tartomány: Guangxi és Jünnan, 1200-1900 méteren.
  • Paris wenxianensis Z.X.Peng & R.N.Zhao: endemikus faj Dél-Kanszuban 1900-2400 méteren.