Patológia

A kórtan avagy patológia (az ógörög pathosz (πάθος) = szenvedés és -logia (-λογία) = valaminek a tanulmányozása szóösszetételből) az emberi orvoslásban a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. „A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.”^[1]

Patológia

A növények elváltozásaival foglalkozó tudomány neve növénykórtan (fitopatológia), az állatokéval az állatkórtan (zoopatológia) foglalkozik.

A patológia vizsgálati szempontjai

sejtek

A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja:

• Etiológia: mi okozza a betegséget
• Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa
• Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások
• Klinikai szempont: a morfológiai változások funkcionális következményei

A patológia területei

• Anatómiai patológia
• Törvényszéki patológia
• Citopatológia
• Citogenetika
• Mikrobiológia
• Nozológia (a betegségek osztályozásának tudománya)
• Hematológia
• Immunológia
• Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)

A patológia módszerei

1. Makroszkópos patológia (autopsia, necropsia vagy boncolás)
2. Mikroszkópos patológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia)
3. Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése

Források

• Kopper László – Schaff Zsuzsa: Patológia 1. Budapest: Medicina. 2004. ISBN 963-242-921-4